hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kötelező költségtérítés munkába járáshoz

  • adozona.hu
4

A munkáltató milyen esetekben köteles megtéríteni, ha munkavállalója autóval jár munkába? Ellenőrizhető-e a hétvégi hazautazás? Olvasói kérdésekre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.

hirdetés
hirdetés

Részletesen a következőket kérdezte olvasónk: A munkáltató milyen esetben köteles megtéríteni a gépkocsival történő munkába járást? Számít, ha a munkavállaló meg tudná oldani máshogy (közösségi közlekedéssel)? Jól értelmezem, hogy csak akkor kötelező a költségtérítés, ha az alábbiak közül egy teljesül: „a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja; d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van"? Bölcsődénél számít, hogy melyik településen van? A hazautazás tényleges megtörténte jogszerűen ellenőrizhető?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény is tartalmazza azt az előírást, amely szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszony létesítésével indokoltan merül fel [Mt. 51. §]. E körbe tartozik a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítése is, melynek feltételeiről, szabályairól a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezik.

Ha a rendeletben meghatározott feltételek fennállnak, a munkáltató – további mérlegelés nélkül – köteles az utazási költségeket megtéríteni a munkavállaló számára a rendeletben rögzített mértékben és elszámolás mellett.

A kormányrendelet 4. §-a alapján a munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja törvény) 25. § (2) bekezdése szerint munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha

a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;

b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;

c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;

d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

A munkáltató a 4. § c) és d) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.

Ugyanakkor az szja törvény nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minősülő – esetekben is alkalmazza az szja törvény 25. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit.

Nincs jelentősége annak, hogy a bölcsőde melyik településen van.

Hétvégi hazautazásnak a munkahelyről – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás minősül.

A hétvégi hazautazással kapcsolatos költségek megtérítésének kötelező mértékét a százalékos korláton túl a kormányrendelet összegszerűen is korlátozza. A vonatkozó NGM közlemény alapján 2017-ben a hazautazást szolgáló menetjegy árának 86 százaléka, de legfeljebb havi 35 340 forint téríthető ezen a jogcímen.

A hazautazás személygépkocsival is történhet. Ekkor kilométerenként 9 forintot kötelező adni, de legfeljebb 15 forintig az e címen adott összeg nem minősül a magánszemély bevételének. Ez esetben a hazautazás ténye valóban nem ellenőrizhető.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, ünnepi akciónkban 25%-os HVG Könyvkupont kap, ezen kívül részt vesz a sorsoláson, ahol 10 db 10.000 forint értékű Douglas vásárlási utalványt, 10 db tea csomagot (tea válogatás és A nagy teakönyv), valamint 10 db csokoládé csomagot (csokoládé válogatás és a Csokoládémánia című könyv) sorsolunk ki! Az akció feltételei a 2017. augusztus 15-étől szeptember 28-áig megrendelt, és 2017. október 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (4)

adózóna.hu

Kedves Hozzászóló!
A munkáltató kilométerenként legfeljebb 15 forint térítést fizethet adómentesen, de a kilométerenként 15 forint 60 százalékát – ami 9 forint - kötelező térítenie.
Ez a térítés akkor is adható, ha nem közösségi közlekedés igénybevételével jár munkába, hanem egyénileg oldja meg a magánszemély a munkábajárást. A térítésnek nem feltétele a saját tulajdonban lévő jármű megléte, így ha összefognak és például 3-an utaznak egy autóban, akkor mind a 3 főnek jár a térítés.
Az Szja tv 25.§ (2) bekezdés b) pontja ezt támasztja alá.
Üdvözlettel:
Lepsényi Mária

adózóna.hu

Kedves Hozzászóló!
Az is haladás, hogy a kilométerenkénti 9 forint elmozdult 15 forintra. Az igaz, hogy a kötelező térítés maradt kilométerenként 9 forint (15 forint 60 százaléka), de ez már nem adózási kérdés, hogy a munkáltató hány forintot vállal be.
Üdvözlettel:
Lepsényi Mária

Turi Kati

Kedves Szakértő! Szíveskedjen megírni, hogy a munkáltató adómentesen nyújthatja a 15 Ft/ km összeget? Utalok itt az Ön véleményére:

Ugyanakkor az szja törvény nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minősülő – esetekben is alkalmazza az szja törvény 25. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit.

Köszönettel.

pimpernel

T.Adózóna! Hol van kilóméterenkénti 60 % a 9 forinthoz? Ezt a kilenc forintot miért nem igazítják az üzemanyagok árához? Kiküldetés esetén időnként közzéteszik az éppen aktuális elszámolható üzemanyagárat --és mennyiséget.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Gyerektartás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Felmondási idő

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Rövid távú lakáskiadás

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

2017 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X