adozona.hu
Kell-e a katás bt. nyereségéből juttatni a kültagnak?
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Kelle_a_katas_bt_nyeresegebol_juttatni_a_ku_9NYMHY
Kell-e a katás bt. nyereségéből juttatni a kültagnak?
Tetszik
Katás cég éves adózott jövedelméből a kültag hogyan részesül, ha nem közreműködik? Ha kap jövedelmet, az hogyan adózik? Van-e valami kötelezettség a jövedelemmegosztására vonatkozóan, például a tulajdoni hányad? Olvasónk kérdéseire Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 66. § (1) bekezdés af) pontja értelmében a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg osztaléknak minősül.
A gazdasági társaságok közös szabályainak általános rendelkezései között a polgári törvénykönyv 3:88 §-a úgy rendelkezik, hogy a társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, a nyereségből egyetlen tagot sem lehet kizárni.
3:88. § [A gazdasági társaság fogalma]
(1) A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.
(2) A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük.
A társaság a tag részére az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.
Ugyanakkor a tagoknak lehetőségük van a társasági szerződésben az osztalékfizetési arányokat eltéríteni. Az osztalékot tehát főszabályként a vagyoni hozzájárulás arányában, vagy ettől eltérő rendelkezés esetén a társasági szerződésben foglaltak szerinti arányban kell kifizetni.
Ha van olyan tag, aki nem kívánja a részére járó osztalékot felvenni, akkor lehetősége van az osztalékról lemondani. Ha a tag lemond az osztalék követeléséről, akkor az illetékmentes, továbbá a társaságnál ilyen jogcímen felmerülő bevétel nem része a társasági adó alapjának sem.
Itv. 17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:
t) az osztalékra vonatkozó követelés elengedése.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Kedves Ruszin Úr!
Konkrét kérdésre adott válaszból készült az Ön által is olvasott rövid írás. A kérdés az Ön által is felvetett mélyebb elemzésre valóban nem terjedt.
Jogos az Ön által feszegetett kérdés és szerintem is megnyugtatóbb lenne, ha ezt a jogszabályok is konkrétabban támogatnák a jövőben.
Szja tekintetében én mást választ nem adhatok, mint azt, hogy a kültag részére a részesedésére tekintettel kifizetett összeg osztaléknak minősül.
Üdvözlettel:
Lepsényi Mária
http://adozona.hu/kata_kiva/Osztalekfizetes_katas_btnel_Eleg_bajosan_me_Y8FKIF
Itt már egyszer az adózónán rendezésre került, hogy bajos osztalékot még említeni is katások esetén. A jelen cikk akkor mit is állít?
Értem, hogy elvi szabályok szerint minden tulajdonosnak joga van részesedni az eredményből. Van itt azonban egy dilemma, ami kapcsán máshol is kerestem a választ. Az elv a főszabály, de vajon a részletszabályok elé helyezhetőek az elvek? Ugyanis az a helyzet, hogy az a társaság, amelynek nincs számviteli törvény szerinti beszámolója (EVA, KATA alany Bt, Kkt), az alábbi speciális szabály alapján vajon hogyan dönthet osztalékról az alábbi Ptk szakaszok alapján?
3:109. § [A legfőbb szerv feladat- és hatásköre]
(1) A gazdasági társaság tagjainak döntéshozó szerve a legfőbb szerv.
(2) A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló (a továbbiakban: beszámoló) jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés.
Örültem volna, ha a fenti válasz erre is kitért volna.