hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Itt az új családi kedvezmény kalkulátor! Mi marad a borítékban?

  • Surányi Imréné

Nem kell a fejét törnie annak, aki családi kedvezményre jogosult, mielőtt a bére, személyes közreműködői díja havi adóelőlegének, járulékainak megállapításához szükséges nyilatkozatot kitöltené, számoljon inkább az Adózóna családikedvezmény-kalkulátoraival!

hirdetés

A családok számára a családi kedvezmény nyilvánvalóan akkor ér a legtöbbet, ha az rendre csökkenti az év során befolyó jövedelmek utáni fizetési kötelezettségeket, azaz ha a levont adóelőleg, járulék után a borítékban maradó (vagy a bankszámlára utalt) nettó bevételt növeli. Hogy ez mennyi, legegyszerűbben a családikedvezmény-kalkulátor segítségével számolható ki.

A kedvezménynek az adóelőleg meghatározásánál történő figyelembe vételét – így különösen az érvényesítéshez szükséges nyilatkozattételt – törvényi előírások szabályozzák, többek között azt is, hogy a magánszemély a családi kedvezménynek az adóelőlegnél történő érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató számára adhat.

Adóelőleget megállapító munkáltatónak az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető minősül akkor, ha

–             a magánszemély vele munkaviszonyban áll, vagy
–             a magánszemély részére rendszeresen munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást fizet.

A családi kedvezményt (közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt) az adóelőleget megállapító munkáltató a nyilatkozat (közös igénybevétel esetén közösen tett nyilatkozat) szerint veszi figyelembe.

E nyilatkozattételt megelőzően célszerű az előzetes tájékozódás, ami komoly fejtöréssel jár, mivel 2014-től a családi járulékkedvezménnyel kibővült jogosultság, érvényesíthetőség megállapításához már három törvény megfelelő rendelkezéseinek ismerete szükséges, ráadásul, ha a nyilatkozat a szabályok téves ismeretén vagy értelmezésén alapul, utóbb a jogalap nélkül igénybevett kedvezmény 12 százalékát kitevő különbözeti-bírságot vonhat maga után.

ERRŐL BŐVEBBEN ITT OLVASHAT: Figyelem! Bírsággal járhat a téves családikedvezmény-nyilatkozat

Az eligazodáshoz feltétlenül fontos a családi kedvezmény nyilatkozat-nyomtatvány részletes tudnivalókat tartalmazó tájékoztatójának alapos elolvasása. Emellett érdemes „osztani-szorozni” annak eldöntése végett, hogy a kedvezményt a magánszemély egyedül vagy csak másik jogosulttal közösen tudja-e érvényesíteni az év során kapott jövedelmeiből. Ehhez nyújtanak segítséget a családi kedvezmény-kalkulátorok. Sőt, mivel az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, később is jól jön fejszámolás helyett a számítások eredményét másodpercek alatt kimutató kalkulátor.

A „Családi kedvezmény közös érvényesítés nélkül” kalkulátor elsősorban arra alkalmas, ha valaki a családi kedvezmény jogosultjaként, az adóelőlegnél azt nem kívánja, illetve a családi állapota szerint (például egyedülálló) nem tudja más magánszeméllyel közösen érvényesíteni, és nincs olyan gyermeke, aki után a családi pótlékra 50 százalékban jogosult. Továbbá kiinduló információt nyújt annak eldöntésére (megfontolására) is, hogy érdemes-e a házastárssal közösen érvényesíteni a kedvezményt.

Értelemszerűen alkalmazva, kedvezményt a saját maga által érvényesítő egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek is segítséget nyújthat a kalkulátor a kötelezettségeinek meghatározásához, az egyéni vállalkozónak még abban is, hogy a vállalkozói kivét havi összegét optimálisan határozza meg.

Használja az élettársi kapcsolatban élőkre vonatkozó kalkulátorunkat, ha az élettársával nem közös, valamint – az apa esetében a magzat kivételével – közös gyermek után (is) jogosult a családi kedvezményre, és azt nem kívánja, illetve a nem közös (az apa esetében ideértve a magzatot is) gyermek(ek) tekintetében jogosultság hiányában nem tudja közösen érvényesíteni. Amennyiben bírósági ítélet alapján a Cst. szerint a gyermekét felváltva gondozó, a családi pótlékra 50 százalékban jogosult szülő, ezt a kalkulátort ne alkalmazza, mert akkor a felváltva gondozott gyermek után a családi kedvezményt is csak 50 százalékban érvényesítheti.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 20 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, az év eleji akciónk keretében további 18 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Illeték számlázása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Munkába járás fogalma

dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Munkajogi képviselő-védelem

dr. Kéri Ádám

ügyvéd

2017 január
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X