hirdetés
További témák

Új NAV-állásfoglalás a mobilitási célú lakhatási támogatásról

  • Surányi Imréné okleveles közgazda

Rábukkantunk a jogtárban a 2017/42. Adózási kérdésre, amelyben a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya eligazítja a munkáltatókat, hogyan értelmezi a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének egyes feltételeit. Az értelmezés egy fontos pontban merőben eltér szakértőnk álláspontjától.

hirdetés
hirdetés

A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 1. számú mellékletének 9.7.2./a) alpontja alapján – egyebek mellett – abban az esetben tekinthető adómentes mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja, akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, valamint akinek az állandó lakóhelye és a munkavégzésének helye legalább 60 kilométerre van egymástól, vagy a munkavégzésének helye és a lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje meghaladja a 3 órát.

Az állásfoglalás ezt a rendelkezést értelmezi a következő kérdések szempontjából:

– A mobilitási célú lakhatási támogatás elbírálása során a 3 órás időtartamba beleszámít-e a munkavállaló által gyalogosan megtett idő?

– A törvény alkalmazásában tömegközlekedés címén a helyi tömegközlekedési eszközt is figyelembe lehet-e venni?

– A rendelkezés alkalmazásában a munkavégzés helyére legrövidebb idő alatt beérkező vagy a munkakezdéshez és a munkavégzéshez reálisan igazodó tömegközlekedési eszközöket kell-e figyelembe venni?

Íme a NAV álláspontja:

Az szja-törvény a tömegközlekedési eszköz fogalmát nem definiálja az értelmező rendelkezések között, azonban a fogalom általános, hétköznapi értelmezéséből kiindulva magában foglal minden olyan közlekedési rendszert, amelyben az utas nem a saját járművével közlekedik. Mindezek alapján idetartozik:

a helyi (városi és elővárosi) forgalomban a városi autóbusz, a trolibusz, a villamos, a metró, a fogaskerekű vasút, a siklóvasút, a nyeregvasút vagy függővasút, a HÉV, a vízi közlekedés és a vasút,

a helyközi (más szóval településközi, belföldi és nemzetközi) forgalomban az autóbusz, a vasúti közlekedés, a légi közlekedés és a vízi közlekedés.

Az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás feltételeit meghatározó rendelkezés alkalmazása során a munkavállaló gyalogos közlekedésének ideje nem számít bele a munkavégzés helye és az állandó lakóhely közötti oda- és visszautazás 3 órát meghaladó időtartamába. Továbbá szűkítő rendelkezés hiányában a tömegközlekedési eszköz fogalmilag mind a helyi, mind a helyközi tömegközlekedésre kiterjed. Végül a jogszabály alkalmazása során – figyelemmel a munkaerő mobilitását ösztönző jogalkotói szándékra – a munkavégzéshez (a munkakezdéshez és a munka befejezésének idejéhez) leginkább igazodó, menetrend szerint közlekedő tömegközlekedési eszközöket kell figyelembe venni.

Csak üdvözölni lehet a NAV segítő szándékát, különösen, ha az egybeesik a jogalkotó szándékával. Ám ez aligha mondható el arról az értelmezésről, amely szerint „a munkavállaló gyalogos közlekedésének ideje nem számít bele a munkavégzés helye és az állandó lakóhely közötti oda- és visszautazás 3 órát meghaladó időtartamába”.

Gondoljuk csak el, hogy a munkavállalás nehézségei közül a szóba jöhető munkahelyek távolsága különösen azokat sújtja, akik távoli településeken (falvakban, tanyán) laknak, ahol a közösségi közlekedés járatai ritkák és gyakran csak több kilométeres gyaloglással érhetők el. Éppen ezeknek az embereknek az elhelyezkedését segítheti a munkahely közelében bérelt lakás bérleti díjára adott munkáltatói támogatás.

Ha azonban a munkavégzés helye és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás idejeként csak a közösségi közlekedés nettó időtartamát lehet figyelembe venni, sokan kieshetnek az adómentes lakhatási támogatásból.

Tény, hogy a hivatkozott rendelkezés erre nézve nem tartalmaz előírást, de nem is zárja ki, hogy a jogalkotó szándékának megfelelő értelmezéssel az utazás idejeként azt a teljes időtartamot lehessen figyelembe venni, amely alatt a lakóhelytől a munkahely, illetve a munkahelytől a lakóhely ténylegesen elérhető.

Mindenesetre, amíg a NAV nem változtatja meg az álláspontját, a 2017/42. Adózási kérdésben foglaltak az irányadók.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol 2 db Rúzsa Magdi koncertjegyet nyerhet a Papp László Budapest Sportarénába! Az akció feltételei a 2017. december 1-től 2018. január 4-ig megrendelt, és 2018. január 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Kis- és középvállalkozások társaságiadóalap-kedvezménye

dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Eszközértékesítés ügyvezető részére

dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Feltöltési kötelezettség

dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

2017 december
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X