hirdetés
További témák

A virtuális játékokból és az E-sportból származó jövedelem adója

  • adozona.hu
1

Az internet térhódítása révén egyre többen vannak, akik online felületen folytatott stratégiai és szerepjátékokból, vagy a hazánkban kibontakozóban lévő E-sport (elektronikus sport) játékkal összefüggésben szereznek jövedelmet. A NAV tájékoztatót közölt e tevékenységek adózási szabályairól.

hirdetés
hirdetés

A NAV tájékoztatójának célja a virtuális térben, online felületen tevékenységként folytatott játékokkal kapcsolatos adókötelezettség ismertetése, azonban nem vonatkozik a szerencsejáték törvény hatálya alá tartozó online játékok adókötelezettségére. 

1. Virtuális játékból származó bevétel

Bizonyos online módon játszható játékokban – szerepjátékok, stratégiai jellegű játékok – a résztvevők vadásznak, bányásznak, termékeket állítanak elő, ingóságokkal kereskednek, ingatlanokat vásárolnak, fejlesztenek és adnak el, díjakat, „adókat” szedhetnek, ellenérték fejében megbízhatnak más játékosokat feladatokkal, de akár még részvényeket, részesedéseket is vásárolhatnak. Ezen tevékenységek eredményeképpen a játékos „virtuális valutát” szerez, amely a játékban megadott árfolyamon valódi pénzre váltható be.

Ez azt jelenti, hogy a magánszemély virtuális bevétele valódi bevétellé alakul át.

Ezen játékokban a résztvevőknek jellemzően – de nem törvényszerűen – bizonyos pénzösszeget be kell fizetnie ahhoz, hogy a játékban folytatott tevékenysége (például gazdálkodás, egy város üzemeltetése stb.) minél eredményesebb legyen, több pontot szerezzen, amelyet aztán törvényes fizetőeszközre váltva kiutaltathat a saját bankszámlájára.

Tehát a játékosoknak nemcsak bevétele, hanem költsége is keletkezik.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) egyik legfontosabb alapelve kimondja, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ez a szabály jelen esetben azt jelenti, hogy a virtuális térben folytatott játékból származó kifizetés a magánszemély adóköteles bevétele. Tekintettel arra, hogy a bevétel megszerzése jellemzően tevékenység végzéséhez köthető, ezért a magánszemély bevétele önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé.

Adókötelezettség

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet tevékenységenként úgy kell meghatározni, hogy az azonos tevékenységhez kapcsolódó összes – az szja-törvény 2. számú melléklete szerinti – bevételt csökkenteni kell az elszámolható költségekkel.

A költségelszámolás kétféle módszerrel történhet. Az egyik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, a másik a tételes költségelszámolás. Egy adóéven belül a magánszemély csak az egyik módszert választhatja, amit minden önálló tevékenysége esetén alkalmaznia kell. Ha azonban a magánszemély év közben a 10 százalékos költséghányadot alkalmazta, akkor lehetősége van arra, hogy év végén a tételes költségelszámolást válassza, amennyiben a megfelelő igazolásokkal rendelkezik.

A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ebben az esetben a bevétel további csökkentésére nincs lehetőség, minden költséget elszámoltnak kell tekinteni, viszont a költségek igazolásához nincs szükség bizonylatokra.

Tételes költségelszámolás esetén a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható – az szja-törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint – elismert költség. Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen – főként számlával – igazolt kiadás minősül. Költséget kizárólag a bevétel mértékéig lehet levonni.

Elszámolható költségként egy online szerepjátékba befizetett összeg, de csak abban az esetben, ha az a nyeremény kifizetésének évében került befizetésre.

Az összevont adóalapba tartozó – így az önálló és az egyéb – jövedelem megszerzése esetén év közben 15 százalékos adóelőleget és 19,5 (2017-ben 22) százalékos egészségügyi hozzájárulást (a továbbiakban: eho) kell fizetni.

Abban az esetben, ha a nyeremény juttatója nem minősül kifizetőnek – például a nyeremény egy külföldi honlapon szervezett játékból származik –, akkor a jövedelem után a magánszemélynek kell befizetnie a személyi jövedelemadó-előleget és az ehót a szerzés negyedévét követő hónap 12-éig.

Ha azonban a nyeremény juttatója kifizető – azaz a bevétel egy magyar vállalkozás által üzemeltetett honlapról származik –, akkor neki kell megállapítania, levonnia és befizetnie az szja-t és a juttatásról igazolást kell kiállítania a nyertes részére. Az eho fizetési kötelezettség ekkor nem a magánszemélyt, hanem a juttatót terheli.

A nyereményt a tárgyévről szóló adóhatósági közreműködés nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallani. Például a 2017. évi nyereményt a 17SZJA bevallásban, vagy az adóbevallási tervezet részeként kell bevallani.

2.  „E-sport”

Külföldön egyre elterjedtebb, hazánkban pedig kibontakozóban van az E-sport jelensége. Az E-sport résztvevői az egyes videojátékokat, online-játékokat professzionális módon űzik, ugyanúgy, mintha valamely hagyományos sporttevékenységet versenyszerűen folytatnának. Az E-sport egyes játékaira csapatok szerveződnek, amelyeket a virtuális technológia területén működő cégek, hagyományos sportcsapatok támogatnak például a szükséges felszerelések (számítógép, a játékhoz szükséges eszközök stb.) biztosításával.

Az egyes játékok kapcsán bajnokságok szerveződnek, melyek a jó eredményt elérő játékosoknak, csapatoknak jelentős összegű nyereményt biztosítanak.

Összefoglalva az E-sportoló ezen tevékenységére tekintettel kétféle módon szerezhet bevételt, az elért eredményére tekintettel közvetlenül (versenyek díja) és közvetetten (szponzori támogatás).

Tekintettel arra, hogy jelenleg Magyarországon az E-sportoló a tevékenységét jellemzően nem munkaviszonyban végzi, ezért az ezen tevékenységből származó bevétele jellemzően önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet.

(Az önálló tevékenység adókötelezettségéről az „Adókötelezettség” cím alatt olvashat.)

Természetesen, ha a játékos az E-sport tevékenységet munkaviszonyban végzi, akkor a megszerzett bevétele nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé.

Nem az előzőekben említett szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha az E-sportoló olyan versenyen vesz részt, amely nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett és a díj nem pénz.

Ebben az esetben a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után a juttatónak kell megfizetnie a 15 százalékos személyi jövedelemadót (eho-fizetési kötelezettség nem keletkezik).

Ezen nyereménnyel kapcsolatban a magánszemélynek nincs teendője, ami azt jelenti, hogy sem adófizetési, sem bevallási kötelezettsége nem keletkezik.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

2018-ban a legjobb választás! 
Az akció feltételei a 2018. január 25-étől március 13-áig megrendelt, és 2018. március 29-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 22 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 20 kreditpontot (8+10+2 kreditpontot) gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (1)

Ruszin Zsolt

Az ilyen bevételt lehet kisadózóként is gyűjteni.

Költségelszámolás helyett pedig jobb lehet, ha a bevétel 84%-a jövedelem és arra fizeti meg SZJA-T és az EHO-t.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Adózás, ha a bíróság mondja ki a teljesítést

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Személyszállítási tevékenység adózása

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

2018 február
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X