hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Hová tegyük megtakarításainkat?

  • Szolnoki Béla

Augusztusban tovább folytatódott a betéti pénzek befektetési alapokba való áramlása – egyébként már júliusban is 193 milliárd forintot vett ki a lakosság a betétekből. Ez több tényezővel magyarázható, de ebben szerepet játszanak a változó adószabályok és a csökkenő hozamok, illetve növekvő banki költségek is. Cikkünkben annak járunk utána, hogy az adóváltozások mire ösztönzik a lakosságot, s racionális-e a megtakarítók magatartása.

hirdetés
hirdetés

Először is érdemes a statisztikát segítségül hívni. „A megtakarításokkal rendelkezők aránya továbbra sem növekszik a hazai lakosság körében, 2004 óta a legalacsonyabb arányt látjuk 2013 első félévében is – állítja a GfK Hungária a Retail Banking Monitor felmérésének adataira alapozva.” A lakosság körében továbbra is stagnál a megtakarítói hányad a GfK Hungária pénzpiaci felmérése szerint. 2013 első félévében a hazai lakosság átlagosan 15 százaléka rendelkezett valamilyen banki megtakarítással, amely 2004 óta a legalacsonyabb értéknek felel meg, alulmúlja a 2008-2010 közötti válságos időszak megtakarítási arányszámait is. Mindez nem párosul azzal, hogy a lakosság vagyona csökkenne, azaz közben a vagyoni egyenlőtlenségek erősödésére utal, ami egyúttal azt is jelenti, hogy egész másféle magatartást mutat a megtakarítással rendelkező szűkebb réteg viselkedése, és az annak hiányával küzdő átlagpolgár.
Megint a statisztikához fordulva, fontos kérdés, hogy mi jellemzi az átlagos polgár jövedelmi és pénzügyi helyzetét? A legutóbbi adatok szerint a nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,3, a nettó átlagkeresetek 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.  Az átlagos munkaerő költségek és levont adók alakulását szemlélteti az alábbi táblázat:

 Megnevezés 2013 1-5 hó  2012 1-5 hó  2011 
Teljes munkaidőben dolgozó bruttó átlagkeresete  227 800  220 500 214 000
 
Levonások     78 600    77 900  71 700
Nettó átlagkereset   149 200  142 600 142 300 
 Munkáltatói járulékok / szociális hozzájárulás    61 506    59 535  57 780
 Szakképzési hozzájárulás      3 417      3 308    3 210
 A munkaerő átlagos társadalmi költsége  292 723  283 343   274 990

A fenti adatok és az előző megtakarítási adatok szembesítéséből adódik, hogy az átlagjövedelemmel rendelkezők körében meghatározó a rövid távú likviditási különbségek kiegyenlítése. A banki szférában való rövid pénztartás előnyei szempontjából meghatározó a banki kamatok és a költségek összehasonlítása. A folyószámla kamatok jelenleg gyakorlatilag elhanyagolhatóak, a két-három havi lekötések esetén a feltételek elég széles pályáján mozogva 1-4  százalék EBKM (egységes betétikamatláb-mutató) érhető el, bár különleges feltételek vállalásával nőhet a kamatláb.
Először is a rövidtávú feltételekhez kötött betétekre voltunk kíváncsiak, hiszen sokan csak keveset tudnak lekötni azt is csak egy-két hónapra. Ha jelenleg 200 000 forintot két hónapig kamatoztatnánk a bankban, akkor 11 bank adatai alapján legfeljebb mintegy bruttó 1417 forint kamatot nyerhetnénk, amiből az adók levonása után maximum 1105 forint maradna. Ha erre a pénzre utána szükségünk van és készpénzként szeretnénk ugyanezt az összeget megkapni, akkor emiatt a banknak a 1200 forintot kell fizetnie tranzakciós illetékként az állam felé, amelyet az esetek nagy részében a bank át is hárít a megtakarítóra. (Itt még el is tekintünk az egyéb banki költségektől!) S ennek nyomán az egész megtakarításunk negatív hozamúvá válik. Ha készpénz formában szükségük van tehát a megtakarításra, akkor legalább körülbelül 2,3 havi (tehát valamivel kevesebb, mint 2 és fél hónapi) megtakarítás esetén érjük el a „zéró” pontot. Így sajnos arra a következtetésre jutunk, hogy a jelenlegi hozamok és adók mellett a csak rövid távú megtakarításban érdekelt lakosoknak nem vagy alig érdemes bankban tartani a pénzüket. Nem sokkal javítja a helyzetet, ha állandóan csak átutalással fizetünk, vagy banki kártyát használunk.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja, hová menekülnek a betétek!

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Ingatlanértékesítés

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Illeték

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Létszámtípusok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X