hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Családi kedvezmény: én gyerekem, mi gyerekünk, élettárs, házastárs?

  • Surányi Imréné okleveles közgazda

Naponta tapasztaljuk olvasóink kérdéseiből, hogy sokak számára nagy fejtörést okoz a családi kedvezményre vonatkozó előírások közötti eligazodás. Cikkünk a 2015. évi adóbevallás, munkáltatói adó-megállapítás elkészítéséhez egy konkrét példán mutatja be, hogy az érintettek családi helyzetében bekövetkezett változások esetén mi mindenre kell figyelni a szabályok helyes alkalmazásához.

hirdetés
hirdetés

Egy édesanya kettő, kedvezményezett eltartottnak minősülő gyermeket hoz az új kapcsolatába, s 2015 januárjában – orvosi igazolás szerint – betöltötte a várandósságának 91. napját a harmadik, élettársával közös magzatával. Az élettárs apának nincs „hozott" gyermeke. Az élettársak nem voltak regisztráltak, viszont 2015 márciusában összeházasodtak. Kérdés, hogy mennyi családi kedvezmény illeti meg őket 2015-ben, és azt az év folyamán hogyan érvényesíthették helyesen, illetve miként oszthatják meg az adóbevallásukban, munkáltatói adó-megállapításukban?

Vegyük sorra a két fél jogosultságát és a közös érvényesítés lehetőségét 2015 egyes hónapjaiban!

– Január-február hónapokban az anya élettársa nem volt jogosult családi kedvezményre, mert a két „hozott” gyermek és a magzat után a havi 3x206 250 forint csak az anyát illette meg. Ebből következően az említett két hónapban a közös érvényesítésre nem volt jogszerűen lehetőségük.

– Március-december hónapokban házastársakként már mindkét fél jogosulttá vált a két „hozott” és a születendő gyermek után a havi 3x206 250 forint családi kedvezményre és annak közös érvényesítésére – feltéve, hogy a saját jogán mindkét fél biztosított – a járulék tekintetében is.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult többek között az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa [szja-törvény 29/A § (3) bekezdés; 29/B § (1a) bekezdés].

A Cst. szerint családi pótlékra jogosult a saját háztartásában nevelt gyermek után többek között a szülővel együtt élő házastárs is.

Jogosultsági hónap többek között az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll, illetve amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a családi kedvezményre való jogosultság legalább egy napig fennáll [szja-törvény 29/A § (6) bekezdés].

Megjegyzendő, hogy amennyiben legalább az egyiküknek az első házasságkötéséről van szó, az elsőházas 31 250 forint havi kedvezményt áprilistól – döntésük szerint – az összeg megosztásával (ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük vette igénybe) közösen érvényesíthették [szja-törvény 29/C §].

A január-februárban még élettárs, márciustól már házastárs felek a 2015. évi adóbevallásukban, munkáltatói adó-megállapításukban a következőképpen érvényesíthetik a kedvezményeket:

– Amennyiben legalább az egyiküknek az első házasságkötéséről van szó, az elsőházas 9x31 250 forint havi kedvezményt április-december hónapokra – döntésük szerint – az összeg megosztásával (ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe) a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetik.

– Január-február hónapokban – ha a gyermekét egyedülállóként nevelőnek járó emelt összegű családi pótlékot nem vette igénybe – az anya és az akkor még élettárs párja megoszthatják egymás között a kétszer havi 3x206 250 forintot az adóbevallásukban, munkáltatói adó-megállapításukban, a járulékkedvezményre viszont ez csak akkor érvényes, ha az anya biztosítottnak minősül.

– Március-december hónapokra a házastársak a tízszer havi 3x206 250 forintot az adóbevallásukban, munkáltatói adó-megállapításukban megoszthatják (ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe) a járulék tekintetében is, feltéve, hogy a saját jogán mindkét fél biztosított. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál vették azt figyelembe.

Az szja-törvény 29/B paragrafusának (2) bekezdése szerint a családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó-megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

a) a jogosultság 29/A § (3) bekezdés szerinti jogcíméről, és
b) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,

amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.

(2a) A családi kedvezmény

a) több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy
b) adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása

esetén a bevallásban, munkáltatói adó-megállapításban – a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével – fel kell tüntetni, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Munkavállalói felmondás

dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Többes jogviszonyban gyes mellett

Szipszer Tamás

adószakértő

Bankszámla katás bt.-nél

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X