hirdetés
További témák

Felszolgálási díj zsebbe, közös kasszára vagy számlára

  • adozona.hu

Az éttermi számlán külön feltüntetett szervizdíj alapján kifizetendő felszolgálási díj módjára van-e valami törvényi előírás? Kaphatják-e azt az abban részesülők havonta összevontan? Utalással megoldható-e a kifizetés vagy csak készpénzben lehet? Olvasónk kérdéseire Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

hirdetés
hirdetés

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Tisztelt Kérdező!

A vendéglátó cégek, a 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szerint számolhatnak fel a számlában felszolgálási („szerviz”) díjat. A felszolgálási díj bevezetése a vendéglátóhelyek számára nem kötelező, viszont a díj alkalmazását fel kell tüntetni az üzlet árlapján, valamint elkülönítve a vendég számára kiadott nyugtán vagy számlán. A felszámított felszolgálási díjat a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek (akár a tulajdonosnak is) havonta kell kifizetni. Az alkalmazott mértékről és a felosztásról a vendéglátóhely üzemeltetőjének írásbeli megállapodást kell kötnie a vendéglátásban közvetlenül közreműködőkkel vagy a helyi érdekképviselettel. A kifizetés történhet utalással vagy számviteli bizonylat alapján készpénzben.

Az említett rendelet szerinti felszolgálási díj a magánszemélynél adómentes, ugyanakkor utána a foglalkoztatónak – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetnie [Szja tv. 1. számú melléklet 4.21. pont; Tbj. 26. § (7) bekezdés]. A felszolgálási díj beletartozik az áfa alapjába.

Ha például a vendéglátó cég a számlában 10 százalék felszolgálási díjat számít fel és így a 22 ezer forint értékű alkoholtartalmú ital fogyasztása esetén, a számla végösszege 24 200 forint, a 2200 forint felszolgálási díjból a dolgozóknak kifizethető összeget úgy kell meghatározni, hogy a felszolgálási díj címén befolyt összegből le kell vonni azokat az adókat és járulékokat, amelyek a vállalkozást terhelik. Ez azt jelenti, hogy a kiszámlázott felszolgálási díj összegét először csökkenteni kell az általános forgalmi adóval. A vendéglátásban közreműködőknek kifizethető összeg (a számlán feltüntetett felszolgálói díj nettó összegéből „felülről számítva”) a következő:

-       áfaalap (220:1,27) =1732 Ft

-       áfa (1732×0,27) = 468 Ft

-       a vendéglátásban közreműködőknek kifizethető összeg (2200– 468):1,15) = 1506 Ft

-       a cég által fizetendő járulék (1506×0,15) = 226 Ft.

Amennyiben a cég nem él a „szervizdíj” előzőek szerinti bevezetésével, két eset lehetséges:

-       A vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül („zsebbe”) kapott borravaló szintén adómentes és nem terheli nyugdíjjárulék, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék [Szja tv. 1. számú melléklet 4.21. pont; Tbj. 24. § (1) bekezdés a) pont]. Azonban a vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott adómentes borravaló után önként fizethet 15 százalék nyugdíjjárulékot. Ekkor a borravaló után fizetett járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban kell bevallani, a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni, továbbá a bevallásban adatot kell szolgáltatni a 15 százalék nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről. A nyugdíj megállapításánál az így bevallott, nyugdíjjárulékkal terhelt borravaló 81 százalékát kell keresetként figyelembe venni.

-       Más a helyzet a cég közös kasszájába fizetett borravaló esetében Ez a cég olyan bevételének minősül, amely nem épül bele a fogyasztás ellenértékébe és nem képezi az áfa alapját. A közös kasszába befizetett borravaló alkalmazottak számára történő felosztására nincs kötelező előírás (azaz nem vonatkoznak rá a felszolgálási díjra vonatkozó rendelkezések), a cég döntheti el, hogy milyen mértékben és elvek szerint (például bruttó vagy nettó módon) egészíti ki ebből a foglalkoztatottak járandóságát. Ennek kifizetése is történhet utalással vagy számviteli bizonylat alapján készpénzben Lényeges, hogy ez a kiegészítés a munkaviszonyban állóknál bérjövedelmeként, a megbízási szerződéssel foglalkoztatottaknál önálló tevékenységből, a társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja esetében személyes közreműködésből származó bevételként adó- és járulékköteles.

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol 2 db Rúzsa Magdi koncertjegyet nyerhet a Papp László Budapest Sportarénába! Az akció feltételei a 2017. december 1-től 2018. január 4-ig megrendelt, és 2018. január 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Kis- és középvállalkozások társaságiadóalap-kedvezménye

dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Eszközértékesítés ügyvezető részére

dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Feltöltési kötelezettség

dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

2017 december
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X