Ezt kell tenni, hogy tényleg adómentes legyen a támogatás

Megosztás Tetszik

Az kevés, hogy a munkáltató átvállalja munkavállalójának lakáshitel-törlesztését. Fontos dolgokról kell dönteni ahhoz, hogy ne kerüljön többe a leves, mint a hús, vagyis ne kelljen utána sok adót fizetni. Surányi Imréné adószakértő válaszol.

Olvasónk tájékoztatása szerint egy gazdasági társaság átvállalta munkavállalójának lakáshitel-törlesztését februárban. A munkavállaló korábban lakást vásárolt, erre vett fel hitelt. Felújítás, önerős hozzáépítés, bővítés nem történt. A törlesztő részleteket azóta a gazdasági társaság havonta fizeti a munkavállaló hitelnyújtó bankja felé. Milyen teendője van a munkavállalónak és a munkáltatónak? Ha több törvényes megoldás is létezik, melyik a legegyszerűbb, legkevésbé bürokratikus?

Szakértőnk így válaszol: ha jól értem, az történt, hogy a munkáltató február óta a munkavállaló helyett fizette annak lakáshitel-törlesztő részleteit, anélkül, hogy betartották volna e juttatás adómentességének jogszabályi feltételeit. Sajnos azt kell mondanom, hogy a munkavállaló helyett befizetett összegek nála munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelemnek minősülnek.

Ugyanis a szja-törvény 4.§ (2) bekezdésének c) pontja értelmében a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés nem pénzben megszerzett bevételnek minősül, amelynek adókötelezettségét – eltérő rendelkezés hiányában – a magánszemély és a bevételt juttató személy között fennálló jogviszony szerint kell figyelembe venni [szja-törvény 2. §. (6) bekezdés].

Véleményem szerint, mielőtt még egy adóhatósági ellenőrzés megállapítaná, hogy ezeket az összegeket jogszerűtlenül kezelték adómentesnek, önellenőrzéssel a következőket lehet tenni:

-       a munkavállaló visszafizeti a helyette utalt összegeket, vagy

-       megállapítják a fizetendő közterheket és azokat (önellenőrzési pótlékkal együtt) megfizetik, vagy

-       az eddig fizetett összegeket kölcsönnek tekintik, amely esetben akkor nem keletkezik adókötelezettség, ha a munkavállaló a fennálló tartozás után legalább a szja-törvény 72. § (1) bekezdésében meghatározott kamatot fizet a társaságnak, vagy

-       az eddig fizetett összegeket kamatmentes kölcsönnek tekintik, és a társaság a szja-törvény 72. § (2) bekezdésében előírt módon a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után megfizeti a 15 % szja-t és az eho-törvény 3. § (1) bekezdése értelmében a 27 % ehót.

A továbbiakra nézve pedig javaslom, hogy keressék fel a hitelt nyújtó bankot, kérve annak közreműködését az adómentes lakáscélú támogatás lebonyolításában. Ha ez a bank nem vállalná, más bank vagy a kincstár is szóba jöhet.

A támogatás adómentességének feltételeit egyébként a szja-törvény 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3. pontja határozza meg, az igazolására szolgáló bizonylatokat, azok tartalmát, kiállításának feltételeit és rendjét, a bank (vagy a kincstár), a munkáltató által teljesítendő adatszolgáltatás rendjét, az adómentesség feltételeinek vizsgálatára köteles személyek körét és módját pedig a 15/2014. (IV. 3.) NGM-rendelet tartalmazza.

A szabályozás lényeges eleme, hogy mindenképpen szükséges egy bank (hitelintézet) vagy a kincstár közreműködése, valamint fontos feltétel, hogy a törlesztendő hitel lakáscélú (tehát nem szabad felhasználású) legyen. A további tudnivalókhoz elengedhetetlen az említett jogszabályhelyek tanulmányozása, illetve a közreműködést vállaló bank (vagy a kincstár) ad részletes tájékoztatást.