hirdetés
További témák

Adókedvezmények első házasoknak, családoknak, fogyatékkal élőknek. Válaszol a NAV

  • adozona.hu

Összegyűjtötte és megválaszolta a fogyatékkal élők, az első házasok és a családok által érvényesíthető adókedvezménnyel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket a NAV.

hirdetés
hirdetés
  • Személyi kedvezmény

Súlyos fogyatékosságban szenvedő gyermek után a szülő érvényesítheti-e a súlyos fogyatékos kedvezményt?

Nem, a kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le a saját összevont adóalapba tartozó jövedelme utáni adó összegéből.

A súlyos fogyatékosság kedvezményére 2013. óta folyamatosan fennálló betegség alapján jogosult a magánszemély, de a 2016. évben csak 4 hónapot dolgozott. Ebben az esetben csak erre a négy hónapra vonatkozó kedvezmény összege érvényesíthető-e?

A súlyos fogyatékosság kedvezményének érvényesítése szempontjából jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyben a betegsége, súlyosan fogyatékos állapota orvosi igazolás, határozat alapján fennáll(t). Ennek értelmében a 2016. év teljes egészére (12 hónap) vonatkozó kedvezmény érvényesíthető legfeljebb az összevont adóalapjának adója összegéig. A kedvezmény érvényesítését tehát nem befolyásolja, hogy az adóévben hány hónapot dolgozott a magánszemély.

Milyen összegű kedvezményt fog érvényesíteni a munkáltatóm 2017-ben, ha jogosultként nyilatkoztam a személyi kedvezmény adóelőlegnél történő figyelembevételéről?

A munkáltató (kifizető) nyilatkozat alapján a levonandó adóelőleget havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel, azaz 2017-ben havi 6375 forinttal csökkenti. A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni.

  • Első házasok kedvezménye

Az első házasok kedvezményét elveszíti-e a magánszemély, ha a házasságkötés hónapját követő 24 hónapon belül családi kedvezményre válik jogosulttá?

Egy visszamenőleges hatályú jogszabály-módosításnak köszönhetően megszűnt az a korlátozás, amely szerint korábban a kedvezmény érvényesítésének lehetőségét elveszítették azok a magánszemélyek, akik házasságkötésüket követően családi kedvezményre váltak jogosulttá. Ez a módosítás már a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetén alkalmazható, s azt eredményezi, hogy a 24 hónapos jogosultsági idő csak abban az esetben szakad meg, ha a házassági életközösség időközben felbomlik.

Hogyan érvényesíthető az első házasok kedvezménye visszamenőlegesen, ha azt a magánszemély korábban családi kedvezményre való jogosultság miatt veszítette el?

Mindazon magánszemélyek, akik a 2015. adóévben azért veszítették el az első házasok kedvezményére való jogosultságukat, mert magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre váltak jogosulttá, a kedvezményt a 2015. évi adóbevallásuk önellenőrzésével érvényesíthetik.

Azok a magánszemélyek, akiknek 2016-ban az adóelőleg-nyilatkozatnál nem érvényesítették tovább az első házasok kedvezményét, mert időközben családi kedvezményre váltak jogosulttá, a 2016. adóévről benyújtott személyi jövedelemadó bevallásukban, vagy adóbevallási tervezetük módosításával érvényesíthetik ezen kedvezményüket.

Év közben a feleség vette igénybe az első házasok a kedvezményét, év végén módosítani szeretnének ezen, a férj szeretné a bevallásában figyelembe venni azt. Lehetséges-e ez?

Igen, az év végi bevallásban a kedvezményt eltérően vehetik figyelembe attól, mint ahogy azt az adóelőlegnél érvényesítették.

  • Családi kedvezmény

Családi kedvezmény érvényesítése esetén kötelező-e megadni a gyermekek adóazonosító jelét?

Az eltartottak (kedvezményezett eltartottak) adóazonosító jelét 2017. január 1-jét követően kötelező feltüntetni. Ezen időpontot követően mind a munkáltató/kifizető felé tett adóelőleg-nyilatkozaton, mind pedig a 16SZJA bevallás kitöltése során az eltartott (kedvezményezett eltartott) neve mellett természetes azonosítói helyett adóazonosító jelét kell szerepeltetni.

Érvényesíthető-e a családi kedvezmény azokra a hónapokra, amikor a szülőnek nem volt jövedelme?

A családi kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető a bevallásban, amelyre tekintettel a szülő családi pótlékra jogosult volt, függetlenül attól, hogy volt-e minden hónapban adóköteles jövedelme.

Érvényesíthető-e a családi kedvezmény arra(azokra) a hónap(ok)ra, amelyre a családi pótlék folyósítását szüneteltették?

Ha a családi pótlékra való jogosultság fennállt, akkor függetlenül a családi pótlék tényleges folyósításától, érvényesíthető a családi kedvezmény.

Magzatra tekintettel megosztható-e a családi kedvezmény közös háztartásban élő élettársak között?

Élettársak között a magzatra tekintettel kizárólag az adóévet követően, az adóbevallásban osztható meg a családi kedvezmény.

Kell-e az adóelőleg-nyilatkozatot módosítani, ha magzatra tekintettel már érvényesített a magánszemély az adóévben kedvezményt, s a gyermek márciusban megszületik?

2017. január 1-jétől a családi kedvezmény jogosultjának nem szükséges új nyilatkozatot adnia a gyermek megszületését követően, ha már az adóévben a magzatra tekintettel kedvezményt érvényesített.

Eltartottnak minősül-e az első nappali alapképzésben részesülő, saját jövedelemmel nem rendelkező egyetemista?

Tekintettel arra, hogy utána már családi pótlék nem jár, azonban a családi pótlék összegénél számításba veszik, ezért eltartottnak minősül, tehát ha a háztartásban rajta kívül nevelnek még például 2 iskolás gyermeket, akkor utánuk a magasabb összegben (2*220 000 forint/hónap összegben) vehető igénybe a kedvezmény. Az egyetemista után családi kedvezmény nem jár.

Mi a különbség a közös érvényesítés és a megosztás között?

Közös érvényesítésről akkor beszélünk, ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében többen is jogosultak (legjellemzőbb példa: édesanya és édesapa a közös háztartásban nevelt gyermekre tekintettel), akkor a jogosultak közösen is igénybe vehetik, akár év közben az adóelőleg megállapítás során is, döntésük szerinti arányban.

Megosztás: a jogosult a vele közös háztartásban élő jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával megoszthatja a neki járó kedvezményt. Ezt év közben az adóelőleg megállapítás során nem lehet, csak adóévet követően: a bevallásban.

Hogyan érvényesíthető a kedvezmény, ha a válás során az édesanyánál marad a gyermek, és az anyának új élettársa van? Mely hónapok tekintetében alkalmazható az új párjával megosztás?

Közös érvényesítés az édesapával a válás hónapjáig lehetséges (feltéve, hogy a válásig közös háztartásban nevelik a gyermeket). 

Ilyenkor a megosztás a jogosultnak nem minősülő élettárssal lehetséges azon hónapok tekintetében, amikor csak egy jogosult van! Így tekintettel arra, hogy a válásig 2 jogosultról beszélünk, függetlenül attól, hogy a házastársak által történt-e közös érvényesítés vagy sem, ezen hónapok tekintetében nem lehet megosztást alkalmazni.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján megosztani csak a közös háztartásban élő élettárssal, jogosultnak nem minősülő házastárssal lehet. A közös háztartásban élés feltételének a bevallás benyújtásakor kell megfelelni.

Jelen példában, ha az anya az új élettársával még együtt él a bevallás benyújtásakor, alkalmazhatja a megosztást azokra a hónapokra, amelyekben a gyermekek apja már nem volt jogosult a kedvezményre. A megosztás feltétele, hogy az anya nem kérte az egyedülállók családi pótlékát!

Azon hónapok tekintetében, amelyekre az édesanya igénybe vette a gyermeket egyedül nevelők emelt összegű családi pótlékát, a megosztás nem érvényesíthető. Ezt a feltételt a jogosultsági hónapok tekintetében szükséges vizsgálni, nem elegendő, ha a bevallás benyújtásakor már nem történik emelt összegű igénybevétel.

Milyen adóalap csökkenthető családi kedvezmény címén?

Az összevont adóalapot lehet a kedvezménnyel csökkenteni, a külön adózó jövedelmek adóalapját nem. Mindez azt jelenti, hogy az önálló, nem önálló, illetve egyéb jövedelmek adóalapja csökkenthető, azonban a külön adózó jövedelmek, mint például az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek, vagy tőkejövedelmek adóalapja nem csökkenthető.

Hogyan érvényesíthető a családi kedvezmény abban a családban, ahol a szülők egy egyetemista gyereket és egy tartósan beteg gyereket nevelnek? A tartósan beteg gyerek után emelt összegű családi pótlékot állapítanak meg, melynek összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

2016-ban ebben esetben az egyetemista gyermek nem minősült eltartottnak, hiszen őt az emelt összegű családi pótlék megállapításakor nem vették figyelembe. Azonban a jogszabály-módosításnak köszönhetően 2017-től már – függetlenül attól, hogy az emelt összegű családi pótlék megállapításakor továbbra sem veszik őt figyelembe – az egyetemista is eltartottnak minősül, azaz a családban az eltartottak száma két fő. Erre tekintettel az emelt összegű családi pótlékban részesülő személy után havi 100 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet a szülő.

Ugyanez a helyzet, ha a nappali tagozatos egyetemista fiú mellett az apa húga él a családban, aki rokkantsági járadékot kap. A rokkantsági járadékban részesülő személy után a testvére (az apa) veszi igénybe a családi kedvezményt.

2016-ban az apa nem vehette figyelembe eltartottként az egyetemista gyermekét, így az eltartottak száma egy fő volt. 2017-től a rokkantsági járadékban részesülő személy után azonban havi 100 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet az apa.

Kizárólag ingatlan bérbeadásából származó jövedelmem keletkezett. Igénybe vehetem a családi adókedvezményt ebből a jövedelemből is?

Igen, mert a családi adókedvezmény összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem pedig, mint önálló tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalap részeként adóköteles. Így nincs akadálya annak, hogy az ebből származó jövedelem adóalapja terhére családi adókedvezményt érvényesítsen.

Megszüntettem az önkéntes nyugdíjpénztári tagságomat. A felvett összeg egyéb jövedelemnek minősül a kifizetői igazolás szerint. Érvényesíthetem-e erre a jövedelemre is családi kedvezményt?

A családi kedvezmény a magánszemély összevont adóalapját csökkentő kedvezmény. Az egyéb jövedelem az összevont adóalap részét képezi, ezért családi kedvezmény e jövedelem után érvényesíthető.

Az elvált szülők a felváltva gondozott gyermekük után 50-50 százalékban jogosultak családi pótlékra. Hogyan érvényesíthetik 2017-ben a családi kedvezményt? Az apa újonnan kötött házasságában született még két gyermek. Az anya egyedülállóként neveli a felváltva gondozott gyermekét.

A felváltva gondozott gyermek mindkét félnél kedvezményezett eltartottnak minősül, és az egyes családokban lévő eltartotti létszámra meghatározott, a felváltva gondozott gyermekek után járó családi kedvezmény 50 százaléka vehető igénybe utána.

Az apa családjában 3 kedvezményezett eltartott van, ezért ő a magasabb mértékű (220 000 forintos) kedvezményt veheti figyelembe a családi kedvezmény érvényesítésénél. Az apa a házastársával közösen jogosultsági hónaponként (2 × 220 000) + (220 000 × 0,5) = 550 000 forint családi kedvezményt érvényesíthet. Az anya pedig a felváltva gondozott, kedvezményezett eltartottnak minősülő gyermeke után (66 670 × 0,5) = 33 335 forint családi kedvezmény érvényesítésére jogosult havonta.

***

Mind az első házas kedvezmény, mind a családi kedvezmény érvényesítésekor a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Béktv.) 3. § (1) bekezdése alapján a házastársakra vonatkozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell, ezért a házastárs kifejezés alatt a továbbiakban a bejegyzett élettársat is érteni kell.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a 2017. júniusban megjelenő HVG Adó 2017 – évközi változások különszámot is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2017. június 20-ától július 31-éig megrendelt, és 2017. augusztus 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Járulékfizetés

Széles Imre

tb-szakértő

Gyed igénylése apuka részéről

Széles Imre

tb-szakértő

2017 június
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X