hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Családi kedvezmény kalkulátor 2013 - használati útmutató

  • Adózóna

hirdetés

A kalkulátorban először válasszuk ki a párkapcsolat jellegét: házastárs, élettárs, egyedülálló. Ez szükséges ahhoz, hogy a családi kedvezmény igénybevételéhez pontosan meg tudjuk határozni az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számát. Adjuk meg a közös és nem közös gyerekek számát, illetve hogy ebből hány tanul felsőoktatási intézményben.

Adjuk meg a havi munkabér összegét külön-külön mindkét félnél. Külön sorban adjuk meg a nem bérjövedelmet. A megadott adatokból a kalkulátor kiszámítja a kedvezményezett eltartottak és az összes eltartottak számát. Meghatározza a figyelembe vehető családi kedvezményt, illetve azt, hogy ebből mennyi osztható meg a felek között. Ezt követően, ha szükséges, osszuk meg a családi kedvezményt. Az egyik félnél adjuk meg a nyilatkozat szerinti összeget. A másik félnél már a kalkulátor kiszámítja a maradék összeget.

A nettó összegek kiszámítása mellett a kalkulátor kiszámítja a munkáltatói költségeket is. Feltünteti, hogy mekkora adókedvezmény jár a 27 százalékos szociális hozzájárulási adóból, ha a munkáltató teljesíti az elvárt béremelést.


Angyal József álláspontja szerint az Szja tv. családi kedvezményre vonatkozó rendelkezéseit az élettársak tekintetében. Ő úgy gondolja, hogy az élettársak is házastársakkal azonos módon jogosultak a kedvezményre, vagyis – szerinte –a háztartásukban nevelt minden gyermeket figyelembe veheti mindkét fél kedvezményezettként, illetve eltartottként. Kalkulátora ezen az alapon működik, ami ellentétes az NGM álláspontjával az alábbiak miatt:

A családi kedvezmény érvényesítésének szabályozása a családi pótlékra való jogosultságon alapul, a kedvezményezett eltartott, illetve az eltartott fogalma is ezekből a rendelkezésekből következik, állítja a tárca.

"A kedvezmény érvényesítésére – fő szabály szerint – az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) alapján családi pótlékra jogosult. A jogosultságot, illetve a kedvezményezett eltartottnak, eltartottnak minősülő személyeket mindig a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély szempontjából kell vizsgálni, illetve meghatározni. A Cst. az élettársat nem nevesíti családi pótlékra jogosultként a nem saját gyermekre tekintettel akkor sem (nem minősül igénylőnek), ha a gyermeket tényszerűen a saját háztartásában neveli. A gyermek vér szerinti szülője nyilatkozatot sem tehet a családi pótlékkal kapcsolatban az élettársa javára. Az élettárs gyermeke nem vehető figyelembe a családi pótlék összegének meghatározásánál sem, mivel ez csak a családi pótlékra jogosultaknál [Cst. 7.§ (1) bekezdés] a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek [Cst. 12. § (1) bekezdés] tekintetében lehet kérdés. Az eltartottak száma is csak a családi kedvezmény jogosultjánál értelmezhető, vagyis élettársak esetében a nem közös gyermek a másik félnél eltartottként nem vehető figyelembe a családi kedvezmény érvényesítésénél.

Ez, az NGM értelmezése szerint, azt jelenti, hogy

=        ha az élettársak mindegyikének egy-egy vér szerinti gyermeke van, egyik sem közös, mindketten csak egy gyermek után jogosultak a kedvezményre. Ha valamelyikük nem tudja érvényesíteni az őt megillető kedvezményt (vagy annak egy részét), a nem érvényesített részt a másik fél adóbevallásában figyelembe veheti.

=        1+1+1 gyerek esetén (egy gyermek közös) mindkét fél a kétgyermekesekre megállapított szabályok szerint járhat el, a nem érvényesített kedvezményt a másik fél az adóbevallásban veheti figyelembe.

=        ha az egyik félnek két gyermeke van, a másiknak saját hozott gyermeke nincs, de van egy közös gyerekük, a két hozott gyerekes az egy közös gyerekkel együtt már három gyerekesnek minősül, míg a másik csak az egy saját gyermeke után jogosult saját jogán a kedvezményre az egy gyerekesekre érvényes mértékkel. A másik fél által érvényesíteni nem tudott kedvezményt az adóbevallásban érvényesítheti.

A családi kedvezmény kalkulátor mögötti jogszabályértelmezés, az élettársak vonatkozásában, eltér az NGM álláspontjától. A kalkulátor alkalmazhatóságát, élettársak tekintetében, ezért mindenki az egyéni körülményei függvényében vizsgálja meg és az ebből adódó kockázatokat mindenki saját maga vállalja, arra tekintettel, hogy a családi kalkulátor Angyal József értelmezése alapján készült.

 

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Digitális archiválás

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Családi gazdaság és kata

Lepsényi Mária

adószakértő

Eho 2017

Lepsényi Mária

adószakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X