hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Lehet, hogy rosszul választott adózási formát?

  • adozona.hu

Olvasónk rájött, hogy nem választhatta volna a tételes átalányadózást. Mit tehet utólag? Kérdésére Surányi Imréné adószakértő válaszolt.

Olvasónk a következő problémával szembesült: „Szálláshely-szolgáltatással foglalkozom jelenleg két lakásban. Mindkettő fele-fele arányban tulajdonunk a feleségemmel, de az én nevem alatt fut mindegyik. Mikor bejelentettük, hogy ezzel szeretnénk foglalkozni, akkor nem néztünk utána rendesen, illetve a hivatal sem és a könyvelőnk sem tudta vagy véletlenül félre tájékoztattak minket, hogy két lakás esetén nem választható a tételes átalányadózás. Most, hogy lassan vége a szezonnak, tudtam meg ezt, és a kérdés magától adódik: mi van ilyenkor, mit lehet tenni? A tételes átalányadózás szabályai szerint már befizettem egész évre a 4 szoba utáni összegeket. Úgy gondolom: marad a tételes költségelszámolás, jövőre pedig áttérünk az átalányadózásra. Számlák bútorokról, műszaki cikkekről vannak, illetve nyugták név nélkül. Ezeket elszámolhatom? Pontosan mi után kell fizetnem és mennyit, illetve mennyit számolhatok el költségként és mit? Azt is tudni kell, hogy magánszemélyként foglalkoztatok egy házmestert havi 40 órában, mert én külföldön dolgozom. Az ő bérét is elszámolhatom? Példaként vegyünk egy 1 millió forintos bevételt!”

Szakértőnk a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) 57/A § (6) bekezdését idézte: „Ha a magánszemély a tételes átalányadózást nem választhatta volna jogszerűen, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén az adóévben megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

Ön tehát jól gondolja, amennyiben két lakásban folytat szálláshely-szolgáltatási tevékenységet, a tételes átalányadózás alkalmazására nem jogosult, vagyis az adókötelezettségét az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie – írta Surányi Imréné a kérdezőnek.

Ebben az esetben a szja tv. 17. § (1) bekezdése értelmében választható lehetőség a tételes költségelszámolás, vagy a 10 százalék költséghányad alkalmazása.

Az utóbbi mellett szólna, hogy jóval egyszerűbb a tételes költségelszámolásnál, mert nincs szükség a költségek igazolására, viszont jelentős összegű befizetési többlettel kellene számolni. Például 1 millió forint éves bevétel esetén a jövedelem 900 ezer forint, így 144 ezer szja (16%) + 243 ezer eho (27%) = 387 ezer forint a befizetési kötelezettség, amellyel szemben az adóbevallásban figyelembe vehető a már befizetett 4x32 ezer szja+4x6400 eho (a tételes átalányadó 20%-a) = 153 600 forint, ami azt jelenti, hogy 233 400 forintot kellene még megfizetni, továbbá a negyedéves előlegfizetési kötelezettségekben mutatkozó különbözetek miatt késedelmi pótlékkal is számolni kellene.

Tételes költségelszámolás esetén a szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert, az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség, valamint a 11. számú melléklet szerint a lakások értékcsökkenési leírása (a szerzési érték 2 százaléka), felújítási költsége számolható el.

Igazolásként a szabályosan kiállított számlák, vagy névvel, adóazonosítóval kiállított számviteli bizonylatok fogadhatóak el. Feltételezem, hogy a házmester foglalkoztatása szabályosan (bejelentve, a kifizetői, foglalkoztatói kötelezettségek teljesítése mellett) történik, mely esetben természetesen az ő bére és annak közterhei szintén elszámolhatóak.

Konkrét adatok hiányában a tételes költségelszámolásra vonatkozó számszerű levezetés nem áll módomban. Mindössze azt tudom mondani, hogy a tételes elszámolást akkor érdemes választania, ha éves szinten a szállásdíj 10 százalékánál több költséget, értékcsökkenést tud igazoltan elszámolni, javasolta szakértőnk.

Az 1 millió forint éves bevételt feltételezve, a már befizetett adó+ehóhoz képest további befizetnivalóval csak akkor nem kell számolnia, ha kb. 643 ezer forint igazolt költséget, értékcsökkenést tud elszámolni, de még így is előfordulhat a negyedéves előlegfizetési kötelezettségben mutatkozó esetleges elmaradás miatt késedelmi pótlék.

Nincs akadálya, hogy jövőre a tételes átalányadózást alkalmazzák, ha a felesége is bejelentkezik a NAV-nál adószámért, és a két lakást külön-külön adják ki fizető-vendéglátóként.

Olvassa el a témában korábban írt cikkünket is!
Bírságot fizethet, ha az ingatlan hasznosításakor nem figyel ezekre

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

EPR-díj számviteli elszámolása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Irodaépületen reklámtábla elhelyezése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Illetékmentesség apport esetén

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink