hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adózási tanulságok és példák, nem csak Uber-ezőknek

  • Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló

Annak a speciális adózási tényállásnak az adózási következményét járjuk körül, amely az internetes és mobil alkalmazásokhoz kapcsolódó személyszállításnál (például Uber-sofőrök) merült fel. Az ügy – specialitásai mellett – számos általánosabb tanulsággal is bír.

Elméletileg többféle megoldás lehetséges, nekünk a 2016. január 22-én megjelent NAV-állásfoglalásban megjelent, elfogadott adózási konstrukciót érdemes követni. Ehhez hasonló megoldások más internetes alkalmazásoknál, illetve nemzetközi szervezési szolgáltatást nyújtó külföldi vagy virtuális cégeknél is előfordulhatnak.

A személyszállítási szolgáltatást végző sofőrök kétféle szervezeti formában is elláthatják a feladatukat, egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként, amelyek adózási státusa különböző is lehet (erre később még visszatérek). A jogviszonyban általában három szereplő jelenik meg. A fogyasztó, a példánkban az utas (1) egyrészt közvetlen kapcsolatban áll a sofőrrel (2), aki a saját nevében, de ellenérték fejében nyújt szállítási szolgáltatást. A harmadik meghatározó szereplő egy külföldi, másik tagország területén letelepedett cég (3), aki (amely) szervezési és pénzügyi feladatokat, esetünkben fuvarszervezési szolgáltatást nyújt sofőr vállalkozása számára.

Az utas nem közvetlenül a sofőr vállalkozásának fizet viteldíjat, és azt nem készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel teljesíti, hanem a szolgáltatást szervező külföldön letelepedett cégnek. Az utas tehát a külföldön letelepedett cégnek fizet (a példa kedvéért 10 ezer forintot), aki levonja a fuvarszervezői szolgáltatása díját (a példában 2 ezer forintot) az utas által fizetett díjból, és a különbségként adódó összeget (8 ezer forintot) a külföldi cég fizeti ki a sofőr vállalkozásának.

Milyen adózási (áfa, szja, kata, eva, Art.) következmények adódnak egy ilyen hármas – elsőre talán nem könnyen áttekinthető – szerepből, és miből adódik a könnyen félreérthetőség gyakorlata? A sokszor alkalmi szolgáltató, a példában sofőr szerepet betöltő személyek nem tekintik gazdasági tevékenységnek a ritkán végzett fuvarozást.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy mindezt megtudja! Számokkal mutatjuk.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kisüzemi bortermelés

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Kölcsön kamat

Nagy Norbert

adószakértő

Ekho minimálbér alatti jövedelem esetén, arányosítás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink