hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adómentes munkáltatói támogatás lakásszerzéshez – figyeljen az új szabályokra!

  • adozona.hu

Az utóbbi hónapokban több alkalommal is módosultak a lakáscélú munkáltatói támogatások szabályai. Ezekről közölt összefoglalót a NAV.

hirdetés
hirdetés

2016. augusztus 1-jén léptek hatályba a lakáscélú munkáltatói támogatást érintő változások. A módosítás lényege az volt, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletnek a munkáltatói lakáscélú támogatások figyelembe vételekor releváns szabályai átkerültek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe (a továbbiakban: szja törvény). Az őszi adócsomaggal elfogadott módosítás további pontosító jellegű szabályokat iktatott be az szja tv. 1. számú melléklet 9.3.4. alpontjába, melyek 2016. november 26-án léptek hatályba, azonban azok a 2016. augusztus 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazhatók.
Az szja törvény 1. számú mellékletének 9.3.4. pontja határozza meg, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásakor mit kell akadálymentesítés és korszerűsítés alatt érteni, kit kell együtt költöző családtagnak tekinteni, valamint definiálja a méltányolható lakásigény mértékét is.

A méltányolható lakásigény mértéke az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően

  • egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
  • három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

Mivel a beiktatott rendelkezés nem kezeli a félszoba fogalmát, így nem kell lakószobának tekinteni azt a lakóhelyiséget, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. Lakószobának – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – a legfeljebb 30 négyzetméter, legalább 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező helyiség minősül. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében ugyanakkor két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, és ha az így kapott szobaszám nem egész szám, akkor a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

Együtt költöző, együtt lakó családtagnak a következők tekinthetők:

  • a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló
  • polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói,
  • házastársának közeli hozzátartozói,
  • élettársa és annak közeli hozzátartozói.

(A Ptk. szerint közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.)

A fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal házaspárnak azt a házaspárt kell tekinteni, amelynek esetében a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

Abban az esetben, ha a munkáltató a módosítás hatályba lépését megelőzően már vizsgálta a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, úgy azt a későbbiekben (akár a kölcsön elengedésekor) az szja törvénybeli méltányolhatóság feltételei szerint nem kell felülvizsgálnia.

Változatlanul a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adható adómentesen ilyen címen támogatás.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Alanyi adómentesség

dr. Somos Géza

ügyvéd

2017 november
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X