hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Pénztárgép vagy kézi nyugta? Sok múlik a tevékenység besorolásán is

  • adozona.hu

Autószerelő tevékenységet végző egyéni vállalkozó számlázó programot használ bevételeinek kiszámlázásához. Kell-e pénztárgépet vásárolnia, vagy elegendő a számlák havi lejelentése a NAV felé? Szülésfelkészítést, elsősegélynyújtást és hasonló oktatást végző vállalkozásnak kell-e pénztárgépet használnia? – kérdezték olvasóink. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.

hirdetés
hirdetés

A PTGSZLAH adatlap a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. NGM-rendelet 9/C paragrafusában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez rendszeresített nyomtatvány. Azoknak a számláknak az adatairól kell adatot szolgáltatni, amelyeket pénztárgéppel előállítandó nyugta helyett bocsát ki az adóalany – hangsúlyozta szakértőnk.

Abban az esetben, ha a vevő készpénzes fizetéskor számlát kér, nem a nyugta helyetti számlaadásról van szó, az áfa törvényi erejénél fogva. Ha a vevő átutalással fizet, ugyancsak az áfatörvény erejénél fogva kötelező számlát kibocsátani, azt nem lehet nyugtával pótolni, tehát ebben az esetben sem beszélhetünk a nyugta helyetti számla kibocsátásáról. Az előbb idézett rendelet és az áfatörvény összefüggéséből következik, hogy csak akkor és arra a számlára kell adatot szolgáltatni, amikor azt a nyugta helyett adják.

A pénztárgép kötelező használatát akkor lehet kiváltani számlázó programmal, ha minden egyes alkalommal a nyugta helyett számlát ad az eladó, és a fogyasztóvédelmi előírásokat is betartva előre tájékoztatja erről a fogyasztókat, jól látható helyen kifüggesztve, amire egyébként egy adóhatósági revizornak is hivatkozni lehet, ha kimondottan nyugtát kérne arra hivatkozva, hogy nem akarja a személyes adatait megadni.

Másik olvasónk a következőt kérdezte: kiegészítő tevékenységet folytató katás vállalkozó (van 36 órás munkaviszonya) szülésfelkészítést, elsősegélynyújtást és hasonló oktatást (nem OKJ-s) tart felnőtteknek és iskolásoknak különböző helyszíneken, a hét egyes napjain, délutánonként. Egy délutáni kétórás oktatás fix helyen történik. Eddig kézi nyugtát adott a vállalkozás. Kérdés, hogy ez folytatható-e így, vagy pénztárgépet kell vásárolni, vagy minden egyes résztvevő részére egyszerűsített számlát kell kiállítani?

A 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel azon tevékenységeket, amelyek folytatása esetén a vállalkozó csak online pénztárgép használatával tehet eleget nyugtaadási kötelezettségének, feltéve, hogy ennek feltételei egyébként az áfatörvény alapján fennállnak. A pénztárrendelet tevékenységenként határozza meg, hogy az – áfatörvény 166. paragrafusának (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában – nyugtaadási kötelezettségüknek kik azok, akik kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget.

Tehát meghatározó a tevékenység statisztikai besorolása, a helyes TEÁOR megállapítása. Ha a vállalkozás bizonytalan a tevékenységének pontos (TEÁOR) besorolásában, akkor a helyzet tisztázása érdekében javasolható, hogy a KSH információs szolgálatához forduljon, amely alapján hivatalosan is megerősítheti az eljárását. TEÁOR-besorolást az Adózóna nem végez, tekintettel arra, hogy az sok részletező ismeretet igényel, és ezért ennek hiányában jelentős a félreértelmezés kockázata, valamint nincs rá jogosítványunk – jegyezte meg szakértőnk.

Az előzőek előrebocsátása mellett önmagában az oktatási tevékenység nem szerepel az előbb hivatkozott 48/2013. NGM rendelet 1. számú mellékletében, ugyanakkor a TEÁOR 9604 – Fizikai közérzetet javító szolgáltatás igen, ugyancsak nem része a rendeletben felsoroltak tevékenységi körnek a TEÁOR 8690. Ennek megfogalmazása szerint „ebbe a szakágazatba tartozik a kórházak, az orvosok és a fogorvosok tevékenységén kívüli humán-egészségügyi ellátás:

– az ápolói, szülésznői, a fizioterápiás és egyéb egészségügyi szakellátás, a látásvizsgálat (optometria), a hidroterápia, az orvosi gyógymasszázs…”

Tehát az előzőek tükrében – figyelembe véve a pontos meghatározásra vonatkozó kockázatra felhívó megjegyzést – ha a vállalkozás csak oktatási tevékenységet folytat, akkor az nem része a hivatkozott pénztárgépköteles tevékenységi körnek, és ilyenkor adhatna számlát vagy kézi nyugtát, a feltételek függvényében.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a 2017. júniusban megjelenő HVG Adó 2017 – évközi változások különszámot is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2017. június 20-ától július 31-éig megrendelt, és 2017. augusztus 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Ágybérleti szerződés

Surányi Imréné

okleveles közgazda

A munkáltató által folyósított lakáscélú támogatás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Külföldi kiküldetés költségelszámolása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2017 június
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X