hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kapcsolt vállalkozás? Ezeket a feltételeket kell vizsgálni

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

A társaságok közötti ár meghatározásánál, illetve az adóalap alakulásánál nem közömbös, hogy a cégek közötti ügyletek kapcsolt vállalkozások között köttettek-e. Áttekintjük a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának kérdéseit.

Kapcsolt vállalkozás a számviteli előírások szerint

A számviteltől szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) a kapcsolt vállalkozás fennállását kizárólag vállalkozónak minősülő személyek között értelmezi. Vállalkozó a Szt. szerint minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében vállalkozási tevékenységet végez. Vállakozó a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás és a biztosító is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és a kezelt vagyon. 

Nem minősül azonban vállalkozónak az a személy, amely államháztartási szervezet vagy egyéb szervezet. Ez utóbbiak közé sorolja a Szt. – többek között – az egyesületet, az alapítványt (közalapítványt), a köztestületet, az egyházi jogi személyt, az ügyvédi, a szabadalmi ügyvivő, a végrehajtói és a közjegyzői irodákat. Nem áll fenn kapcsolt vállalkozás a magánszemély tulajdonos (részvényes) és a vállalkozás között sem. Nem áll fenn továbbá kapcsolt vállalkozás két vállalkozás között, ha legalább az egyikükben többségi befolyással magánszemély rendelkezik.

Eléggé ismert, hogy az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolt vállalkozási viszonyban áll egymással. Kevésbé nyilvánvaló viszont a közös vezetésű vállalkozás és egy anyavállalat között fennálló kapcsolt viszony. Márpedig a Szt. szerint a kapcsolt vállalkozás az anyavállalat a leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás között áll fenn. A Szt. fogalmakat ad a 3. § (2) bekezdés 1–3. pontjában e minősítésekre, amelyek közül a közös vezetésű vállalkozás meghatározásra térek ki. 

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudhatja, hogy a kapcsoltság megítélésénél mit jelent a közös vezetésű vállalat, továbbá mit mond e kérdésekről a társasági adóról szóló törvény! Példákkal.  

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Műtéti költség adózása munkaviszonyban

Nagy Norbert

adószakértő

Részmunkaidőre váltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cégautóval kapcsolatos áfalevonás.

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink