hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így kell elszámolni a szövetkezetből, gazdasági társaságból kilépő taggal

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

Sokszor felmerül a kérdés, hogyan kell meghatározni a kiadandó vagyont, ha egy szövetkezetből, gazdasági társaságból kilép a tag, és milyen adóvonzata van az adott szövetkezetre, társaságra és a kilépő tagra vonatkozóan.

hirdetés
hirdetés

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a gazdasági társaságok közül a közkereseti és a betéti társaságból (3:146. §), illetve a szövetkezetből (3:358. §) teszi lehetővé a kilépést. Ezekre az esetekre a Ptk. meghatározza, hogy a kilépő tagot milyen vagyoni érték illeti meg, illetve milyen kötelezettséggel kell a tagnak számolnia. Bár a Ptk. a korlátolt felelősségű társaságból történő kilépésről nem rendelkezik, de van olyan előírása, amelynek alapján a kilépés lehetősége feltételezhető. E szerint az üzletrész bevonása a legfőbb szerv döntése, amelynek következtében az üzletrészben foglalt tagsági jogok és kötelezettségek összessége, és az üzletrész jogosultjának tagsági viszonya megszűnik (3:176. §). Az üzletrész bevonása esetén az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani.

A kilépő tagot megillető vagyoni érték

Közkereseti (kkt.) és betéti társaság (bt.) esetében a tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt taggal, örökösével vagy jogutódjával a társaság köteles elszámolni (Ptk. 3:150. §). Ehhez meg kell állapítani, hogy a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában milyen forgalmi értéket képviselt a társaság vagyona, és abból a tag vagyoni hozzájárulásával arányos részt kell pénzben kifizetni a volt tagnak vagy örökösének, illetve jogutódjának. Tekintettel arra, hogy e társaságok vagyoni betétje nem forgalomképes, a vagyont megtestesítő eszközök piaci értéke alapján lehet megközelítően meghatározni a vagyon forgalmi értékét. Ehhez adott esetben szakértő igénybevételére is szükség lehet.   

A kifizetést a tagsági viszony megszűnésétől számított három hónapon belül kell teljesíteni. Például, ha egy bt.-ben a vagyoni hozzájárulás 100 egység, melyből a kilépő tag hozzájárulása 20, és a kilépés időpontjában a társasági vagyon forgalmi értéke 250, akkor a tagot (250:100) x 20 = 50 egység illeti meg.  

Korlátolt felelősségű társaságból kilépő tag a tagsági jogviszony megszűnése esetén a társaság saját tőkéjéből rá eső részre az üzletrész értékesítéséből befolyt vételár elszámolására irányadó szabályok szerint tarthat igényt (Ptk. 3:180. §). Ez – egyebek mellett – azt jelenti, hogy a vételárból a társaság igényt tarthat a volt tag által nem teljesített vagyoni hozzájárulás vagy pótbefizetés összegére. Ha a vételár ezt az összeget meghaladja, a többletből a társaság az értékesítés költségeinek megfelelő összegre jogosult, a vételár ezt meghaladó része illeti meg a volt tagot.

Ha a befolyt vételár nem nyújt fedezetet az értékesítés költségeire, a vételárból meg nem térülő költségeket a volt tag köteles a társaság részére megtéríteni.

A szövetkezetből kilépő tagot megillető összeg a Ptk. (3:361. §) szerint a tag vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege, feltéve, hogy azt nem használták fel a veszteség fedezésére.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákkal illusztrálva részletezzük, hogyan kell meghatározni a kilépőtag vagyonának értékét, valamint a magánszemély, illetve nem magánszemély tag kilépésével összefüggő adókötelezettségeket.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a szolgáltatáscsomag részeként megkapja az „Adatvédelem a gyakorlatban” című kiadványt is! Az akció feltételei a 2018. március 14-től 2018. április 25-ig megrendelt, és 2018. május 9-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Ipa-megosztás komplex módszer szerint

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Könyvértékesítés egyéni vállalkozóként

Magos Zoltánné

adószakértő

2018 április
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X