hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adóellenőrök jártak a boltban: hol a helye a pénztárgépnaplónak?

  • adozona.hu

Ugyanabban az épületben, ugyanaz a vállalkozás két boltot üzemeltet. Hogyan kell tárolni a pénztárgépnaplót, és milyen szabályokat kell betartani a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásával kapcsolatban? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla, adószakértő, könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.

„Egy ABC áruházban, az épületben egy bejáraton lehet megközelíteni a boltot és egy kis bisztrót. Az előtérben előre irányban van a bolt eladótere, illetve tőle jobbra a bisztró eladótere. Mindkettőt ugyanazon (az adószám is az) vállalkozás üzemelteti. Ez egy telephely, a cím is ugyanaz. A boltnak és a bisztrónak ugyanaz az irodája. A napokban a NAV helyszíni ellenőrzése során az ellenőr a következőket tette szóvá: 1. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását miért nem külön-külön vezeti a bolt és a bisztró? 2. A pénztárgépnaplók szigorú számadásba vétele még tavaly, illetve a pénztárgépek cseréjekor megtörtént. Az ellenőr azt kifogásolta, hogy a pénztárgépek miért nincsenek szigorú számadású nyilvántartásba véve. Jogos-e az ellenőr két fenti észrevétele? Hiba-e, azaz bírságolhat-e a NAV, amennyiben a pénztárgépnaplót nem a pénztárgép alatt, mellett, hanem az üzlet irodájában tárolják?” – kérdezte olvasónk.

A számvitelről szóló törvény 168. §-a szerint szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.

A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását.

A számviteli törvény alanya a saját számviteli politikájának keretében alakíthatja ki a bizonylatok – köztük a szigorú számadású nyomtatványok – szabályzatát és a pénzkezelési szabályzatot is. Ennek keretében dönthet arról is, hogy egyébként egyetlen helyen vezeti, tárolja-e azokat a vállalkozás. Tehát, ha egy adóalanyról van szó, akkor általánosan nem írja elő a törvény, hogy a jogszabály okán a bizonylatokat fizikailag is el kellene különíteni.

A 23/2014. (VI.30.) NGM-rendelet 7. §-a szerint nyomtatványfajtánként külön-külön kell az arról szóló szigorú számadású nyilvántartásban a releváns adatokat felvezetni.

Az előzőektől speciális szabály vonatkozik a pénztárnaplóra, ugyanis az erre vonatkozó különös szabályozás alapján – a 48/2013. (XI.15.) NGM-rendelet 54.§-a szerint – a pénztárnaplót szigorú számadás alá kell vonni és az üzemeltető köteles a pénztárgépnaplót az üzemeltetési helyen tartani. Tehát esetünkben, ha – az egymás melletti egységeket fizikailag külön egységnek tartjuk, annak ellenére, hogy azok egy telephely részei – az egyes pénztárgépnaplókat azok fizikai üzemeltetési helyén kell tartani.

Valószínű, hogy ez lehetett a vita alapja. Ha például több pénztárgép van fizikailag különböző helyen, és ettől elkülönített helyen a pénztárgépnapló, akkor ez nem felel meg az előbbi formai szabálynak, azaz annak, hogy az egyes gépekhez kapcsolódó pénztárnaplót az üzemeltetési helyen kell tartani. Anélkül, hogy a konkrét fizikai helyzetet ismerném, érdemes a pénztárgépnaplót úgy elhelyezni – vagyis például a pénztárgép alatt, mellett, ahogy a kérdező írja –, hogy az előző szabály ne adjon alapot vitára.

Itt érdemes utalni arra, hogy a pénztárgép üzemeltetőjének olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely a pénztárgépnapló legfontosabb adatait tartalmazza. Így abban általában feltüntetik a pénztárgépnapló felhasználásának időtartamát (megnyitás és lezárás dátuma), valamint azt, hogy a pénztárgépnapló melyik pénztárgép eseményeinek dokumentálására szolgál, illetve, hogy a napló hány oldalból áll. Az előzőekből következik, hogy a pénztárgép beszerzését igazoló számla önmagában nem szigorú számadású bizonylat, de egyéb okok miatt – mivel általában ez az a vásárláshoz kapott támogatás bizonylata is – érdemes a szigorú számadású bizonylathoz hasonlóan kezelni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Határon átnyúló pályázati támogatás társaságiadó-fizetési kötelezettsége

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

K+F költségek

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Családi kedvezmény érvényesítése önellenőrzéssel

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink