hirdetés
További témák

Az adománygyűjtésről, az adomány elszámolhatóságáról

  • Magos Zoltánné, adószakértő

A civil szervezeteknek közhasznú, cél szerinti tevékenységük ellátásához bevételi forrásra van szükségük. Bevételeik származhatnak alapcél szerinti tevékenységükből, végezhetnek vállalkozási tevékenységet – alapcél szerinti tevékenységük kiegészítéseként –, illetve adománygyűjtési programokban is részt vehetnek.

hirdetés
hirdetés

A civil szervezetek közcélú tevékenységét támogathatják magánszemélyek, civil és gazdasági szervezetek is. Emellett számos – egyébként profitorientált – gazdasági társaság segíti valamely civil szervezet közhasznú vagy cél szerinti tevékenységét pénzbeni vagy nem pénzbeni adományokkal.

Tapasztalataink szerint egyre többször merül fel az a kezdeményezés is, hogy gazdasági társaság gyűjtene harmadik féltől adományt valamely általa támogatni kívánt civil szervezet javára. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok alapján azonban közvetlenül nem szabályozott a gazdasági társaságok adománygyűjtési akciója.

A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) határozza meg az adománygyűjtés jogszabályi kereteit.

A Rendelet 1. § (5) a)–e) pontja tartalmazza az alapvető fogalmakat, mely alapján:

„a) adomány: az a pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat;

b) adománygyűjtés: az a forrásteremtési tevékenység, amelyet az adományozott, illetve az általa meghatalmazottak, alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérése érdekében folytatnak;

c) adománygyűjtő: természetes személy, aki meghatalmazás alapján adománygyűjtésben vesz részt;

d) adományozott: az a civil szervezet, amely az adományt alapcéljának, illetve közhasznú céljának megfelelően gyűjti;

e) adományszervező: az adományozott által meghatalmazott egyesület, alapítvány vagy nonprofit gazdasági társaság, amely az adományt a meghatalmazott nevében gyűjti”.

A Rendeletben foglaltak szerint adománygyűjtő csak természetes személy lehet, adományszervező pedig az az egyesület, alapítvány vagy nonprofit gazdasági társaság, amely az adományt az adományozott szervezet nevében gyűjti.

Mivel a Rendelet civil szervezetekre terjed ki és a meghatározása szerinti adománygyűjtést, adományszervezést csak a Rendeletben nevesített személyek, szervezetek végezhetik, így e szabályozás kizárja azt, hogy a Rendelet szerinti adományszervezést profitorientált gazdasági társaság végezze.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a főbb tudnivalókat az adomány elszámolhatóságáról is! 

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Áfa-visszaigénylés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ingatlan adásvétele áfa szempontjából

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2017 november
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X