hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A követelésvásárlás könyveléséről

  • adozona.hu

Mi a teendő, ha egy harmadik fél 10 millió forintos tartozását egy kft. másfél millió forintért megvásárolja a cégtől? Hogyan kell könyvelni a könyv szerinti és a kifizetett összegeket a vevőnél? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.

hirdetés
hirdetés

Egy harmadik fél tartozik egy kft.-nek (2. kft.) 10 millió forinttal. Ezt egy másik cég (1. kft.) megvásárolja 1,5 millió forintért. MI a teendője ezután az 1. és 2. kft.-nek?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az 1. kft. a vásárolt követelést a forgóeszközök között, ezen belül a követések között mutatja ki a vételáron, azaz 1, 5 millió forint értéken.

Attól függően, hogy milyen kapcsolat áll fenn az 1. kft. és az adós között, továbbá, hogy miből ered a követelés, a mérlegben a következő tételek között kell a vásárolt követelést szerepeltetni:

1. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

Ha 1. kft. és az adós a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása alapján kapcsolt vállalkozás, akkor „Követelések kapcsolt vállalkozással szemben” mérlegsoron kell a követelést kimutatni.

Ha 1. kft. és az adós között az Szt. előírása szerinti jelentős részesedési viszony áll fenn, akkor „Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben” mérlegsoron kell a követelést kimutatni.

Ha egyik sem áll fenn, de van részesedési viszony 1. kft. és az adós között, akkor „Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben” mérlegsoron kell a követelést kimutatni.

Ha 1. kft. és az adós nem állnak részesedési viszonyban, akkor egyéb követelés mérlegtételnél kell a követelést kimutatni.

Kivételt jelent a bemutatott szabályok alól, ha a követelés pénzkölcsön vagy tartós bankbetét alapján áll fenn, és a kölcsön törlesztése, a betét megszüntetése a következő üzleti évben nem esedékes. Ekkor – szintén attól függően, hogy milyen a kapcsolat 1. kft. és az adós között – a követelést a befektetett eszközök között, a következő mérlegsorokon kell kimutatni:

– a pénzkölcsönöket (ideértve a pénzügyi lízing miatti, a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket „Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban” mérlegtételnél,

– a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló pénzkölcsönök és tartós bankbetétetek közé, „Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban” mérlegtételnél,

– az olyan egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet, amely nem tartozik az előzőek közé, „Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban” mérlegtételnél,

– a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet pedig „Egyéb tartósan adott kölcsön” mérlegtételnél.

A 2. kft.-nél az egyéb ráfordítások között kell kimutatni az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét (a 10 millió forintot) a követelés átruházásakor, és az egyéb bevételek között kell kimutatni az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét (jelen esetben 1,5 millió forintot) a követelés átruházásakor.

Az ügylet abban az esetben érinti a társasági adólapot, ha 1. és 2. kft. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek és az 1,5 millió forintos vételár nem minősül szokásos piaci árnak. 

A szokásos piaci árat a Tao, valamint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet (22-es rendelet) előírásai alapján kell levezetni, és a nyilvántartással az adóbevalláskor rendelkezni kell mind a két félnek.

Ha 1. és 2. kft. kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a Tao. tv. szerint, akkor az alkalmazott ellenérték és a szokásos piaci ár különbözetével

– 2. kft-nek az átruházás adóévében növelnie kell az adózás előtti eredményt, ha az alkalmazott ár miatt az adózás előtti eredménye kisebb, mint lett volna szokásos piaci ár alkalmazása mellett,

– ha 1. kft.  adózás előtti eredménye a vásárolt követelés nyilvántartásból történő kikerülésekor (részbeni kikerülésekor) nagyobb lesz, mint lenne szokásos piaci ár alkalmazása mellett, akkor 1. kft. csökkentheti a különbözettel (részbeni kikerülés esetén arányos részével) feltéve, hogy

a) rendelkezik a 2. kft. által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; és

b) rendelkezik a 2. kft. nyilatkozatával, amely szerint a különbözet összegét figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során.

A b) pont szerinti nyilatkozattal első ízben a 2018. adóévi adókötelezettségnél kell rendelkezni. Tekintettel azonban, hogy ez a szabály 2017. január 1-jén hatályba lépett, ezért – ha az ügyletet 2017-ben kötötték a felek – akkor 2018-tól ezen második feltételnek is meg kell felelni.

Ha 2. kft.-nek az átruházás adóévében az alkalmazott ár miatt az adózás előtti eredménye nagyobb, mint lett volna szokásos piaci ár alkalmazása mellett, akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt feltéve, hogy rendelkezik az 1. kft. által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét.

Ha az ügyletet 2017-ben kötötték, akkor 1. kft. nyilatkozatával még nem kell rendelkeznie.

Ha pedig 1. kft. adózás előtti eredménye a vásárolt követelés nyilvántartásból történő kikerülésekor (részbeni kikerülésekor) kisebb lesz, mint lenne szokásos piaci ár alkalmazása mellett, akkor növelnie kell a különbözettel (arányos részével) az adózás előtti eredményét a társasági adóalap megállapításakor. [Szt. 3. § (2) bekezdés 7. pont, 9. pont, 27. § (3), (3b), (5)-(6) bekezdés, 29. § (1), (3)-(4), (7) bekezdés, 77. § (3) bekezdés d) pont, 81. § (3) bekezdés f) pont, Tao. tv. 4. § 23. pont, 18. §, 22-es rendelet]

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Öregségi nyugdíj munkaviszony

Széles Imre

tb-szakértő

Engedményezés

Pölöskei Pálné

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X