hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A körbetartozás áfája avagy ki mikor fizet?

  • dr. Marosi Andrea

A körbetartozás adói közül az áfa esetében már régóta létezik a vevői kezesség. Az eljárás részletei azonban homályosak.

A törvény értelmében az áthárított (vagyis bevallott) áfa összegének erejéig kezesi felelősség terheli a vevőt, ha a beszerzés, igénybevett szolgáltatás ellenértékét az eladó (szolgáltatásnyújtó) felé nem fizette meg. Az eladó ilyenkor pont azért nem tudja adófizetési kötelezettségét teljesíteni, mert a fizetendő áfa fedezetét nem kapta meg. A törvény szerint az adó fedezetét az adóhatóság a kezesként megjelölt vevőtől is követelheti. Ugyanez az előírás akkor is, ha az ellenérték megfizetettnek minősül ugyan, de azt az eladó – vélhetően kényszerből - „barterben” volt kénytelen elfogadni, vagyis pénzt még annyit se kapott, hogy abból legalább az áfa befizethető legyen. A törvény még ekkor sem várja el, hogy az eladó a kapott fedezetet pénzzé tegye, továbbra is a vevőn tartja kezesi felelősséget. Az építőipari körbetartozások kapcsán elsősorban a 2008 előtti és az azt követően egyenesen adózó tételek esetén merül fel a vevői kezesség. A fordított áfa az építési engedélyes beruházások esetén kikapcsolta az adót, így a probléma nagyságrendekkel mérséklődött. Problémát jelent azonban továbbra is a fuvarozók, anyagszállítók számára az, ha a megrendelőjük nem, vagy csak jelentős késedelemmel fizet.

A munkaadói oldal egyébként korábban kifogásolta a szabályt, mondván, nekik nincs ráhatásuk arra, hogy a szállítójuk miért nem fizeti meg az áfa összegét az állam számára. A fenti, 2008.01.01-től hatályos rendelkezés (Áfa tv. 150.§) se menti fel a vevőt, lehet, hogy akkor is felelni fog az áfa összegéért, ha amúgy önhibáján kívül nem tud fizetni. Vélhetően az is zavarja a nagyvállalkozásokat, hogy az adóhatóság nem gyűjt ilyen adatokat, tehát pusztán a kezesség megállapítását célzó vizsgálat is a megrendelő terhére lehet. Jól jellemzi a helyzetet, hogy az adózás rendjéről szóló jogszabály nem foglalkozik a vevői kezesség szabályozásával, holott a megállapodáson alapuló kezesség, vagy átvállalás esetén követendőeket részletesen előírja, sőt az APEH elnöke még irányelvet is bocsátott ki a témában.

A 2008 előtti előírások legalább arról beszéltek, hogy vevői kezesség megállapítása során készülni fog egy adóhatósági határozat, azonban ez az új áfa törvényből eltűnt. A szabályozatlanság talán nem véletlen. Egyetlenegy szállító se szeretné az adóhatóság előtt feljelenteni a megrendelőjét, a törvény pedig nem engedi, hogy diszkrét adatgyűjtés mellett az APEH lehetővé tegye a kezesség automatizálását. Vagyis csak elvétve találkozhat az adóhatóság ilyen irányú megkeresésekkel, ugyanis az elszámolási vitákba a felek éppen, hogy az adóhatóságot vonnák be utoljára.

A diszkrét adatgyűjtés azonban nem rossz ötlet és – miután az érintettek köre csekély – többletadminisztrációt se okozna. A szállító a bevallás pótlapján felsorolhatná, hogy melyek azok a belföldi partnerei, akik miatt nem tudja megfizetni a bevallott áfa bizonyos részét és kéri a vevői kezesség alkalmazását. Ahhoz, hogy mindez a megrendelőt se érje váratlanul, a szállító számára a törvény írásos értesítési kötelezettséget is előírhatna. Ebben a szállító – a valós tények alapján, felelőssége tudatában – nyilatkozna arról, hogy a vevői kezesség milyen okokból áll fenn (ezt akár a fizetési felszólításba is bele lehetne foglalni). Ezt követően már a megrendelő dolga lenne, hogy reagáljon, vagy a tényekkel azonos módon az adóbevallás pótlapján közölje a kezességi körébe tartozó tételeket. Az adóhatóság által feldolgozott adatok egyezősége esetén a vevői kezesség alkalmazása automatikus lenne és csak a maradék esetben kellene vizsgálódni. Az automatikus kezesség az adóbefizetés határidejére visszamenőlegesen mentené fel a szállítót és vezetné át az összeget a vevő terhére. Az intézkedésre azért is van szükség, mert gyakran a megrendelő akkor is érvényesítheti a számlán rá áthárított áfa összegét, ha azt nem fizette meg, hiszen a befizetendő adót ezzel a tétellel minden további nélkül csökkentheti.

Ruszin Zsolt
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bt. kültag alkalmi munkavállalóként

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink