adozona.hu
Így könyvelje a szakképzési hozzájárulást!
//adozona.hu/rehabilitacios_jarulek_szakkepzes_eho/Igy_konyvelje_a_szakkepzesi_hozzajarulast_V4DS6Y
Így könyvelje a szakképzési hozzájárulást!
Tetszik
Hogyan kell könyvelni a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget, illetve a figyelembe vehető csökkentő tételeket? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla könyvvizsgáló adószakértőnk válaszolt.
„Egyéni vállalkozó négy fő cukrásztanulóval kötött tanulószerződést szakképzésükre. Havonta a négy fő után 4*56 730=226 920 forint szakképzési hozzájárulási kötelezettség csökkentő tétel vehető figyelembe. A folyószámlán adónemtöbblet keletkezik. Ezt az összeget járulékra és áfa adónemre átvezeti. Az átvezetést pénztárkönyvben lekönyveljük úgy, hogy mínusz a szakképzési hozzájárulás és plusz a járulék vagy az áfa. Helyes ez így, bevételként, mint támogatást el kell számolni?” – kérdezte olvasónk.
A kérdésbeli esetnél nem az a perdöntő, hogy a folyószámlán többlet keletkezik, mert ennek több oka is lehet, például egy egyszerű pénzforgalmi különbözet stb., amit természetesen más adónemre is át lehet vezetni, de ez csak az egyes kötelezettségek közötti átvezetést és átkönyvelést érinti – hangsúlyozta Szolnoki Béla.
Más a helyzet akkor, ha magának a szakképzési hozzájárulásnak az éves elszámoló bevallása nyomán alakul ki olyan helyzet, hogy a vállalkozás visszaigénylő pozícióba kerül, bár megjegyzendő, hogy erre igen ritkán kerül sor a gyakorlatban, mivel a törvény elég szigorú feltételekkel ad erre módot. Ennek egyik esete lehet például a következő:
Az Szht. 8. § (2a) bekezdése alapján, ha az együttműködési megállapodás és a tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel nagyobb, mint a bruttó kötelezettség, akkor a következő esetek merülhetnek fel: (2a) a) pontja alapján az együttműködési megállapodás alapján igénybe vehető csökkentő tétel nagyobb vagy egyenlő, mint a bruttó kötelezettség, akkor kizárólag a tanulószerződés alapján igénybe vehető csökkentő tétel összege vehető figyelembe a visszaigénylésnél.
Példa:
1408A-01-02-es lap 34. sorban a bruttó kötelezettség: 190 ezer forint,
1408A-01-02-es lap 36. sorban az együttműködési megállapodás (felsőfokú szakképzésben résztvevőhallgató utáni csökkentő tétel nem tartozik ide): 200 ezer forint,
1408A-01-02-es lap 37. sorban a tanulószerződés (felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgató utáni csökkentő tétel nem tartozik ide): 30 ezer forint.
A 1408A-01-02-es lap 38., 39., 40., és a 41. sorban nem szerepel összeg.
Az előzőek alapján ekkor a 230 ezer forint kerül feltüntetésre a 1408A-01-02-es lap 35. sorban (kötelezettség csökkentő tétel) és a 1408A-01-02-es lap 42. sorban a nettó kötelezettség (1408A-01-02-es lap 34-35. sor) -40 ezer forint lesz, amely év közben az előleg bevallásánál is visszaigényelhető.
A szakképzési hozzájárulás év közben visszaigényelt összege nem tekinthető véglegesnek, ezért az éves bevallás elkészítéséig az adóhatóságtól kapott előlegként kezelendő. A szakképzési hozzájárulás éves bruttó összegét, valamint a csökkentő tétel éves összegét az éves bevalláskor kell megállapítani, és ha az utóbbi a több, akkor azt az adóhatóságtól igényelhető támogatásként kell – például a kettős könyvvitel esetén (T 3629-K 9671) az egyéb bevételek között – előírni. Az év közben fizetett előleg és az éves bevallás alapján visszaigényelhető összeg különbözetét a pénzügyi rendezéskor indokolt könyvelni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Tisztelt Kérdező!
A személyi jövedelemadó törvény 5. számú melléklete különböző nyilvántartási rendszereket (naplófőkönyv, pénztárkönyv, bevételi nyilvántartás) alkalmaz a pénzforgalmi szemléletű elszámolásra. A technikától függetlenül mindegyikben adóköteles a kapott támogatás. (Itt most nem térek ki a támogatások sokféleségére, például tárgyi eszközökhöz kapcsolódó támogatásra, amikor a bevétel elszámolás idejénél más szabályokat is figyelembe kell venni.) Például a pénztárkönyv esetén a szakképzési alapból visszajáró összeg megjelenik az Adóalapba beszámító bevételek – Összes bevételek közt, akkor, amikor arra jogosulttá válik az adózó. Amikor pedig úgy használják fel a szakképzési hozzájárulás visszajáró összegét, hogy átvezetik egy másik adónemre, akkor a pénztárkönyvben Költségnek nem minősülő egyéb kiadások – Összes kiadások közt jelentkezik az átvezetett összeg, közben az analitikában kimutatható a kötelezettségek csökkenése. Naplófőkönyvben a követelések és kötelezettségek is külön jelennek meg, így részletesebben követhetők egy nyilvántartásban az események, mivel a követelések, kötelezettségek közti átvezetések is látszanak.
Tisztelettel
SzB
Ha viszont a támogatás összege nagyobb mint a kötelezettség és azt át vezeti egyéb adónemek kiegyenlítésére,akkor célszerű az adott hónapban lekönyvelni 9671.re szemben az átvezetett adónemekkel. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás esetében az átvezetést az egyéb bevételekkel szemben egyrészt az adóalapba be nem számító kodásokközé úgy mint SZJA. MUNKÁLTATÓTÓL LEVONT JÁRULÉKOK, más részt az adó alapba beszámító kiadások közözz úgy mint SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ? SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS között kell könyvelni.
Az egyéni vállalkozó NEM kettős könyvvitelt vezet, így kérjük a pénzforgalmi szemlélet és az SZJA törvény rendelkezései szerint felvázolni a könyvelési tételeket!