hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ebben is bakizni szoktak az adózók

  • adozona.hu

A rehabilitációs hozzájárulás a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációját szolgálja. Fizetésére az a munkaadó köteles, akinél a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 25 főt, de a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el az 5 százalékot (azaz a kötelező foglalkoztatottsági szintet) – emlékeztet közleményében a NAV.

hirdetés
hirdetés

Az adóhatóság több ellenőrzéskor tapasztalta, hogy a munkaadók a rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározásakor helytelenül állapítják meg a foglalkoztatottak létszámát, illetve a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámot.

Ellenőrzési tapasztalatok:

• Az adózók jellemzően ott hibáznak, hogy vagy egész számra vagy két tizedesjegyre kerekítenek, holott a statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

• Kisebb mértékben, de olyan eset is előfordul, hogy az adózó átlépi a 25 fős foglalkoztatási küszöböt, ugyanakkor megfeledkezik a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettségéről.

• Ügyelni kell arra is, hogy a munkavállalónak megfelelő igazolással kell rendelkeznie ahhoz, hogy megváltozott munkaképességűként figyelembe vehető legyen. A tapasztalat az, hogy ez az igazolás nem minden esetben áll a munkáltató rendelkezésére.

• Gyakran előforduló probléma az is, hogy az igazolás ugyan tartalmazza az egészségkárosodás vagy a munkaképesség-csökkenés jogszabályi mértékét, de a munkáltató figyelmen kívül hagyja az igazolás időbeli hatályát.

Vonatkozó jogszabály:

A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szabályait a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 7. pontja tartalmazza, ezen belül a 22–24. paragrafusok rendelkeznek a rehabilitációs hozzájárulásról.

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege, mértéke:

A hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

A hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rézére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.

A létszám meghatározása:

Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni.

Az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató, amelyet egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével. Vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét (a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe) el kell osztani a hónap napjainak számával.

Az éves átlagos állományi létszám a havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, azaz éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét.

Példa: a munkáltatónál a foglalkoztatottak átlagos statikai létszáma 38 fő. Ennek a munkáltatónak a kötelező foglalkoztatási szintje 1,9 fő.

Abban az esetben, ha a munkáltatónál a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma adott negyedévben 1 fő, akkor a rehabilitációs hozzájárulást 0,9 fő után kell megfizetni.

A rehabilitációs hozzájárulás bevallása, megfizetése:

A rehabilitációs hozzájárulást a munkaadó maga állapítja meg, vallja és fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.

A rehabilitációs hozzájárulásra év közben, negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke az adott negyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves hozzájárulás 25 százaléka. Az előleg összegét szintén a munkaadó állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A tevékenységét megkezdő munkaadónak az első teljes negyedév után kell először bevallást benyújtania és előleget fizetnie.

A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol 2 db Rúzsa Magdi koncertjegyet nyerhet a Papp László Budapest Sportarénába! Az akció feltételei a 2017. december 1-től 2018. január 4-ig megrendelt, és 2018. január 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Áfa, kata, bérbeadás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Pénzforgalmi elszámolás áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2017 december
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X