30/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/7.)

Tájékoztató az internet juttatások személyi jövedelemadó kötelezettségéről

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 4. § (2) bekezdése szerint: nem keletkezik bevétel olyan dolog használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelyet a kifizető a tevékenységében közreműködő magánszemély részére a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként biztosít. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a magánszemély feladatának ellátására tekintettel történő hasznosítás, ...

30/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/7.)
Tájékoztató az internet juttatások személyi jövedelemadó kötelezettségéről
[Szja tv. 4. § (2) bekezdése, Szja tv. 71. § (1) bekezdés f) pontja]
Munkahelyi internethasználat
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 4. § (2) bekezdése szerint: nem keletkezik bevétel olyan dolog használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelyet a kifizető a tevékenységében közreműködő magánszemély részére a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként biztosít. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a magánszemély feladatának ellátására tekintettel történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas és egyébként a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel nem zárható ki, kivéve, ha a törvény a magáncélú használatot adóztatható körülményként határozza meg.
A munkavállalók részére a munkavégzés helyén, a készenlétben lévő dolgozók részére otthoni munkavégzés céljából biztosított internethasználat, valamint a meghatározott munkakörben vagy beosztásban dolgozó munkavállalók részére a munkavégzés helyéhez nem kötötten biztosított internethasználat munkáltató általi akár ingyenes, akár kedvezményes biztosítása megfelel az Szja tv. 4. § (2) bekezdésébe foglalt rendelkezésnek, így nem minősül a magánszemély bevételének és nem eredményez adófizetési kötelezettséget.
Az Szja tv. 71. § (1) bekezdés f) pontja béren kívüli juttatásként nevesíti az internethasználatot, melyet a felek közötti munkaviszony alapoz meg, és nem a munkavégzéshez biztosított eszköz magáncélú használata lesz az, ami a magáncélú használatot megalapozza.
Béren kívüli juttatásként biztosított internet-szolgáltatás
Az Szja tv. már hivatkozott 71. § (1) bekezdés d) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak d) legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben da) internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása vagy
db) internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve - legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolással - a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is.
A da) alpont szerinti internetszolgáltatás csak olyan esetekben alkalmazható, amikor a számla kiegyenlítése nem utalvány felhasználásával történik. Ilyen eset lehet, amikor a szolgáltatás megrendelője a munkáltató, a szolgáltatás díját vagy annak egy részét is a munkáltató fizeti, de a szolgáltatás helye a munkavállaló lakása, vagy mobilinternethez kapcsolódó internetszolgáltatás esetén a munkáltató a munkavállalónak adja át a hordozható csatlakozó eszközt (internet mobile stick).
A db) alpont már lehetővé teszi az utalvány formájában történő juttatást is, de ennek a juttatásnak feltétele a számlával történő utólagos elszámolás. Szintén számla alapján történő elszámolás keretében a juttatás pénzben is ellentételezhető. Ekkor a számla a juttatásban részesített vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója (házastárs, gyermek, szülő stb..) nevére szól. Az elszámolás alapjául szolgáló számlának elegendő a másolatát a munkáltató rendelkezésére bocsátani, vagy azt bemutatni. Azon számlák esetében, amelyen a szolgáltató más szolgáltatásokat is feltüntet pl: kábeltelevízió, telefon stb., biztosítani kell a különféle szolgáltatások elkülöníthetőségét az utólagos elszámolás biztosítása érdekében..
A havi 5000 forintos juttatás utalvány formájában történő biztosítása esetén nincs annak jelentősége, hogy a munkavállaló mely havi számlát egyenlíti ki a kapott utalvánnyal. Elfogadható gyakorlat az, amikor a munkavállaló több havi internetutalvánnyal fizet ki egy havi internetszolgáltatást.
Éves, vagy féléves díjfizetési gyakoriság esetén viszont az Szja tv. 71. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt szabályok utalvánnyal történő kifizetés esetén abban az esetben alkalmazhatóak, ha az utalvány juttatása és az azzal történő fizetés között három hónapnál kevesebb idő telt el.
Abban az esetben, ha a félévnyi használatról a számlát június végén kapja kézhez a magánszemély, akkor azt a három hónapos időintervallumon belül - pl. április végén - kapott internetutalványokkal is megfizetheti.
Az előzőekben foglaltak értelemszerűen alkalmazhatók a társas vállalkozások és személyesen közreműködő tagjaik esetén is.
[Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/4098/2/2011.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.