adozona.hu
89/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/11.)
89/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/11.)
A külföldi megítélése a Tbj. alkalmazásában az Európai Unióhoz csatlakozást követően [Tbj. 4. §j),-u) pontja,]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A külföldi megítélése 2004. május 1-jétől változott a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) alkalmazása tekintetében.
A Tbj. 4. § j) pontja értelmében külföldi az, aki nem minősül belföldinek.
A 4. § u) pontja szerint belföldi: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. §-a (1) bekezdésében meghatározott személyek, a kül...
A Tbj. 4. § j) pontja értelmében külföldi az, aki nem minősül belföldinek.
A 4. § u) pontja szerint belföldi: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. §-a (1) bekezdésében meghatározott személyek, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 27. §-ában meghatározott személyek, valamint az Európai Közösséggel, illetőleg az Európai Gazdasági Térséggel (EGT) megkötött megállapodás alapján a tagállamok állampolgáraival azonos jogállást élvező állam állampolgárai, ha legalább a külön jogszabály szerinti tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, továbbá a hontalan.
A Tbj. szerint belföldinek minősülnek többek között a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: letelepedett) és menekültként elismert személyek, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárai, amennyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által kiadott EGT tartózkodási engedéllyel (a továbbiakban: EGT állampolgárok) .
A külföldieket ennek megfelelően két csoportba lehet osztani, úgymint EGT állampolgárok, illetve nem EGT tagállam állampolgárai. Ez utóbbiak csak akkor válnak belföldivé, ha letelepedési, bevándorlási engedéllyel rendelkeznek, vagy menekültként elismert személyek. A tartózkodási engedély megszerzése ellenére e személyek külföldinek minősülnek.
EGT állampolgár akkor válik belföldivé, ha EGT tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 144. §-a szerint:
- az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára (a továbbiakban: az EGT állampolgára) és családtagja részére a törvény hatálybalépése előtt kiadott tartózkodási vízum, tartózkodási engedély, bevándorlási és letelepedési engedély az érvényességi idejének lejártáig az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít, érvényességi idejének lejárta után az Idtv.-ben foglaltakat kell alkalmazni.
- az EGT állampolgára és családtagja az (1) bekezdés szerinti engedélyek érvényességi ideje alatt, illetőleg annak lejártakor - az Idtv.-ben foglalt feltételek fennállása esetén - kérelmére EGT tartózkodási engedélyre jogosult.
- az EGT állampolgára és családtagja által 2004. május
1-je előtt benyújtott jogerősen el nem bírált tartózkodási vízum, tartózkodási engedély iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárásban - az ügyfél kérelmére, az e törvényben foglalt feltételek fennállása estén - az Idtv. 25-30. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
- az EGT állampolgárával szemben elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom e törvény hatálybalépésének napján érvényét veszti.
Az előző rendelkezésből kitűnően a csatlakozás megelőző időponttól már tartózkodási engedéllyel rendelkező EGT állampolgár tartózkodási engedélye továbbra is érvényes az abban megjelölt időpontig, kérelmére azonban EGT tartózkodási engedélyt kaphat.
A Tbj. alkalmazásában attól az időponttól minősül belföldinek, amely időponttól EGT tartózkodási engedéllyel rendelkezik.