adozona.hu
49/2005. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2005/8.)
49/2005. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2005/8.) A termőföld értékesítéséből származó jövedelem adómentessége a részarány-tulajdon megszüntetésével járó, illetve a birtokösszevonási célú termőföld-értékesítés esetén [Szja. tv. 1. számú melléklet 9.5.1 b) és da) pontok]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2005. január 1-jétől hatályos szabályozása alapján az 1. számú melléklet 9.5.1. b) pont rendelkezése szerint jövedelemkorlát figyelembe vétele nélkül adómentes a termőföld értékesítéséből származó jövedelem, ha az átruházás részarány-tulajdon megszüntetését eredményezi, feltéve, hogy a termőföldet a b) pontban felsoroltaknak megfelelő magánszemély szerzi meg.
A részarány-tulajdon a szövetkezeti közös földhasználatba adott termőföld össz-Ak értéke és a...
A részarány-tulajdon a szövetkezeti közös földhasználatba adott termőföld össz-Ak értéke és az ehhez viszonyított, az egyes tulajdonosokat megillető Ak-ban kifejezett termőföld tulajdonrész.
A Szja törvény vonatkozó rendelkezésében a "részaránytulajdon" a közös tulajdonban álló termőföldnek egy személyt megillető tulajdoni hányadaként értelmezhető. Az adómentesség tehát abban az esetben valósul meg, ha a vevő már eleve rendelkezik tulajdoni hányaddal az adott földrészben, mert ilyenkor "szűnik meg" az értékesítő magánszemély részarány-tulajdona. Más esetben, így például, ha nem részarány-tulajdonos lenne a vevő, akkor csak tulajdonosváltásról lehetne beszélni, de a részarány-tulajdoni hányad megmaradna, a részarány-tulajdonosok száma pedig nem csökkenne.
A Szja törvény 1. számú melléklet 9.5.1. da) pontjában foglaltak szerint adómentes a termőföld értékesítéséből származó jövedelem, ha az értékesítésre birtokösszevonási célból kerül sor.
A birtokösszevonási cél vitathatatlanul megvalósul például abban az esetben, ha három közvetlenül egymás mellett fekvő helyrajzi számú termőföld közül a két szélső területet birtokló magánszemély megvásárolja a termőföldjei között fekvő földterületet.
Az adómentesség azért is érvényesíthető, mert a vevő már eleve rendelkezett termőföld-tulajdonnal, tehát birtokait az újabb földterület megvásárlásával vonta össze, mely vétel során nagyobb birtoktestet alakított ki, azaz megvalósult a birtokösszevonási cél.