adozona.hu
87/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/10.)
87/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/10.)
Változások a járulékfizetési kötelezettségnél [Tbj. 18., 19., 20., 24., 25., 27., 29., 29/A. és 31. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2006. szeptember 1-jétől és 2007. január 1-jétől az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló. 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 18., 19., 20., 24., 27., 29. és 31. §-ait.
A módosítás szerint 2006. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban állók és a főfoglalkozású vállalkozók vonatkozásában bevezetésre kerül a minimum járulékalap.
A munkavis...
87/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/10.)
Változások a járulékfizetési kötelezettségnél [Tbj. 18., 19., 20., 24., 25., 27., 29., 29/A. és 31. §]
2006. szeptember 1-jétől és 2007. január 1-jétől az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló. 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 18., 19., 20., 24., 27., 29. és 31. §-ait.A módosítás szerint 2006. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban állók és a főfoglalkozású vállalkozók vonatkozásában bevezetésre kerül a minimum járulékalap.
A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább
- 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint,
- 2007. január 1-jétől 131 000 forint
minimum járulékalap - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a foglalkoztató az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés esetén a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg.
A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapja - a Tbj. 24. §-ában meghatározott eltérések kivételével - azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával.
Ha a biztosított tényleges járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot és a foglalkoztató nem él az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési jogával, a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-többletet a foglalkoztató viseli.
A társas vállalkozás a főfoglalkozású társas vállalkozó után társadalombiztosítási járulékot fizet. A társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább
- 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint,
- 2007. január 1-jétől 131 000 forint
minimum járulékalap után kell megfizetni. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a társas vállalkozás az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés esetén a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg.
A biztosított társas vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik az előző bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával - ide nem értve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét - azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.
A főfoglalkozású egyéni vállalkozó az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havonta legalább
- 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint,
- 2007. január 1-jétől legalább 131 000 forint
minimum járulékalap után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ha a vállalkozói kivét nem éri el a minimum járulékalapot, az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés esetén az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányadó alapját képező jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot, az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.
A tételes átalányadózó esetében a társadalombiztosítási járulék alapja a minimálbér.
Az egyéni vállalkozó - ideértve a tételes átalányadózót is - a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot a társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig.
Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (továbbiakban: eva adózó) főfoglalkozású egyéni vállalkozó a járulékokat (tagdíjat) havonta
- 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint,
- 2007. január 1-jétől 131 000 forint
minimum járulékalap után fizeti meg. Ha az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentése szerint a jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot, az eva adózó a járulékokat (tagdíjat) legalább a minimálbér után fizeti meg.
A bejelentési kötelezettséget az állami adóhatóság felé 2006. október 12-ig kell teljesíteni!
Változik a járulékok megoszlása és a biztosított egészségbiztosításijárulékfizetése is.
A foglalkoztató és a főfoglalkozású egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, ebből
- 2006. szeptember 1-jétől a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 7 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 4 százalék.
- 2007. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási járulék 21 százalék, az egészségbiztosítási járulék 8 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék.
A biztosított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. Az egészségbiztosítási járulék mértéke
- 2006. szeptember 1-jétől 6 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék,
- 2007. január 1-jétől 7 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék.
2006. szeptember 1-jétől a saját jogú nyugdíjas biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
A saját jogú nyugdíjas biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékalapot képező jövedelme után nem fizet. A nyugdíjfolyósítás szünetelése a nyugdíjjárulék fizetése alóli mentességet nem érint, azonban a szünetelés időtartama alatt a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási járulékot.
A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaiban együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizeti meg. Ha a jogviszony nem áll fenn a naptári év teljes tartamán át, a járulékfizetési felső határt a biztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell kiszámítani. A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a naptári év folyamán mindaddig meg kell fizetni, amíg a biztosított a foglalkoztatók előtt nem nyilatkozik, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a biztosítottnak.
A biztosított nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonya mellett egyidejűleg fennálló további jogviszonyában.
A társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem - eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka -, ha a társas vállalkozó, az egyéni vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felső fokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat.
A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
Figyelem! 2006. január 1-jétől már alkalmazni kell azt a rendelkezést, hogy az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járulékot fizet.
Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, az előírt legkisebb összegű járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni.
Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége főfoglalkozásúként áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem.
A fegyveres erők, rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a további jogviszonyából származó járulékalapot képező jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) továbbra sem fizet.
(PM Társadalmi közkiadások főosztálya 8990430254/ 2006., APEH Adójogi főosztály 8990188801/2006.)