adozona.hu
49/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/8.)
49/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/8.)
A szociális biztonság szempontjából történő joghatóság megállapítása az EU tagállambeli munkavállaló kirendelése, illetőleg ilyen munkavállalóra vonatkozó munkaerő-kölcsönzés estén [Rendelet 14. cikk (1) bekezdés a) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71. (EGK) sz. Tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a munkavégzés helye szerinti állam jogának alkalmazása alól - egyebek mellett - kivételeket állapít meg a kiküldetés, a szokásosan két vagy több tagország területén történő foglalkoztatás esetében.
A Rendelet 14. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében, amennyiben egy munkáltató munkavállalóját egy másik tagállam terü...
49/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/8.)
A szociális biztonság szempontjából történő joghatóság megállapítása az EU tagállambeli munkavállaló kirendelése, illetőleg ilyen munkavállalóra vonatkozó munkaerő-kölcsönzés estén [Rendelet 14. cikk (1) bekezdés a) pont]
A közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71. (EGK) sz. Tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a munkavégzés helye szerinti állam jogának alkalmazása alól - egyebek mellett - kivételeket állapít meg a kiküldetés, a szokásosan két vagy több tagország területén történő foglalkoztatás esetében.A Rendelet 14. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében, amennyiben egy munkáltató munkavállalóját egy másik tagállam területére munkavégzés céljából küldi ki, akkor a másik tagállamban történő munkavégzés ellenére a dolgozó továbbra is a kiküldő állam jogszabályai szerint marad biztosított úgy, mintha továbbra is ennek a területén dolgozna. E cikk értelmében a kiküldetés lényege, hogy a kiküldő vállalkozás a számára teljesítendő munkavégzés céljából küldi ki munkavállalóját egy másik tagállam területére.
Kiküldetés azonban nem áll fenn akkor,
- ha az a vállalkozás, amelyhez a munkavállalót kiküldik, a vállalkozás helye szerinti tagállamban egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsátja a munkavállalót;
- ha az egyik tagállamban kiküldetést teljesítő munkavállalót egy másik tagállam vállalkozásának rendelkezésére bocsátják;
- ha az egyik tagállamban egy másik tagállam vállalkozása annak érdekében toboroz munkavállalót, hogy egy harmadik tagállam vállalkozásához küldje dolgozni.
A munkaerő-kölcsönzést tehát nem tekinthetjük olyan foglalkoztatási formának, amely a Közösségi rendelet szerinti kiküldetésnek minősül.
A Rendelet 13. cikk (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján az egy tagállam területén alkalmazott személy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik még abban az esetben is, ha egy másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, vagy, ha az őt alkalmazó vállalkozás vagy magánszemély székhelye vagy lakóhelye egy másik tagállamterületén található.
Mindezek alapján az E101-es jelű igazolással nem rendelkező kirendelt (vagyis nem a kirendelő munkáltató, hanem más vállalkozás számára munkát végző) munkavállaló, illetve a Magyarországon munkaerő-kölcsönzés keretében munkát végző személy biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a magyar jogszabályok szerint kell megállapítani. Társadalombiztosítási jogállás tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 56/A § (1) bekezdése, kirendelés esetén a hivatkozott rendelkezés (2) bekezdésében foglaltak is alkalmazandók.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 59. § (1) bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségben migráns munkavállalókról, önálló vállalkozókról, diákokról, nyugdíjasokról és magukat önerőből eltartókról, valamint családtagjaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell alkalmazni.
Mivel a Rendelet tárgyi hatálya a munkanélküli ellátásokra és az annak fedezetét biztosító járulékfizetésre is kiterjed, Magyarországon munkaerő-kölcsönzés vagy kirendelés keretében munkát végző személy az Flt. szabályai szerint munkaadói, és munkavállalói járulék fizetésére is köteles.
(PM Társadalmi Közkiadások főosztálya 9244/1/2009. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2279064983)