37/2010. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2010/8.)

Munkáltató által nyújtott lakáscélú kölcsön elengedett összegének adókötelezettsége[Szja. tv. 3. § 72. t) pont]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 2010. január 1-jétől hatályos 3. § 72. t) pontja alapján adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra meghatározott feltételek szerint nyújtott vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is), feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.)...

37/2010. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2010/8.)
Munkáltató által nyújtott lakáscélú kölcsön elengedett összegének adókötelezettsége[Szja. tv. 3. § 72. t) pont]
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 2010. január 1-jétől hatályos 3. § 72. t) pontja alapján adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra meghatározott feltételek szerint nyújtott vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is), feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott méltányolható lakásigényt.
A kormányrendelet szerint abban az esetben méltányolható a lakásigény, ha a lakásigény mértéke (az igénylő és a vele együtt költöző családtagok száma alapján meghatározott lakószobák száma) és a lakás építési (vásárlási) költsége megfelel a kormányrendelet 3. § (2)-(6) bekezdéseiben foglalt feltételeknek. A méltányolható lakásigény mértékét a kormányrendelet 3. § (2)-(3) bekezdései határozzák meg.
Ha a munkáltató olyan kedvezményes kamatozású lakáscélú kölcsönt enged el, amelyre nézve annak nyújtásakor az szja-törvény 72. § (4) bekezdésének f) pontjában foglaltak miatt vizsgálni kellett a méltányolható lakásigény mértékét, és ez a feltétel a kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdései szerint fennállt, akkor a kölcsön elengedésekor ezt a feltételt nem kell ismételten vizsgálni. Egyéb esetben (pl. olyan igazoltan lakáscélú felhasználásra adott kölcsönök esetében, amelyek nyújtásakor a méltányolható lakásigény mértékét nem kellett vizsgálni) az elengedett összeg akkor minősülhet adóterhet nem viselő járandóságnak, ha az a lakás, amelynek vásárlásával, építésével, korszerűsítésével kapcsolatban a kölcsönnyújtás történt, a kölcsön elengedéskor megfelel a kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének.
Bármely lakáscélú munkáltatói hitel esetében az építési átlagköltség vizsgálata nem feltétel, ezért azt utólag a hitel elengedésekor sem kell vizsgálni. Ugyanakkor annak a feltételnek teljesülnie kell, hogy az öt év alatt történő összes elengedés a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát, illetve az 5 millió forintot nem haladhatja meg.
Az előzőek vonatkoznak a más munkáltatótól vagy hitelintézettől korábban felvett lakáscélú kölcsön visszafizetésére szolgáló munkáltatói hitel elengedésére is.
[PM Jövedelemadók főosztálya 3765/2010./1. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227228596]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.