adozona.hu
613/B/2005. AB határozat
613/B/2005. AB határozat
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 40. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 40. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
1. Az indítványozó a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény v...
613/B/2005. AB határozat
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 40. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 40. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
1. Az indítványozó a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 40. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint a támadott szabályok felhatalmazása alapján kiadott Útmutatónak "az Mt. 138. § (1) bekezdés szerinti 24 hét szülési szabadság kiszámítására felhozott" példái ellentétesek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 12. § (3) bekezdésével, amely "jogalkotói megoldás nem felel meg a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény" (a továbbiakban: Jat.) 1. § (2) bekezdésében, 2. § c) pontjában, 5. § j) pontjában és 7. §-ában írtaknak. Az Alkotmánybíróság főtitkára az indítványozót hiánypótlásra hívta fel. Az indítványozó válaszában az Alkotmány 7. § (2) bekezdésének és ennek alapján a Jat. 2. § c) pontja, 5. § j) pontja, 7. §-a, valamint 15. § (1) és (2) bekezdése sérelmére hivatkozva kérte az R. 40. § (1) és (2) bekezdése megsemmisítését, mivel azok jogszabályok végrehajtását "szubdelegálják oly módon, hogy még csak nem is jogszabályra bízzák e feladatot".2. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az R. 40. § (1) és (2) bekezdését az indítvány benyújtását követően módosította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 330/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. § (8) bekezdés ag) és ah) pontja annyiban, hogy a foglalkoztatók eljárását és az ellenőrzés tárgyát Útmutató helyett az OEP által kiadott tájékoztatóra utalással határozta meg. Mivel e jogszabály-módosítás az indítványozó által felvetett problémát nem érintette, az Alkotmánybíróság a vizsgálatot az elbíráláskor hatályos szabályozás tekintetében folytatta le.
II.
Az indítványban megjelölt és az elbírálásnál figyelembe vett jogszabályok:1. Az Alkotmány rendelkezése:
"7. § (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
2. A Jat. rendelkezései:
"2. § Az Országgyűlés törvényben állapítja meg
c) az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait."
"5. § Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei körében törvényben kell szabályozni különösen
j) az egészségügyi ellátást és a társadalombiztosítást,"
"7. § A Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényben vagy törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet."
"15. § (1) A végrehajtási jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat.
(2) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogok és kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni."
3. Az R. rendelkezései:
"40. § (1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató - ideértve az Igazgatóságot is - a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál az ezzel kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások vezetésénél az OEP által kiadott tájékoztató szerint kötelesek eljárni.
(2) A tájékoztatóban foglaltak betartását a MEP helyszíni vizsgálat során ellenőrzi."
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmány és a Jat. szabályozásának viszonyrendszerét az Alkotmánybíróság a 2/2002. (I. 25.) AB határozatban összegezte: "Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 7. § (2) bekezdését értelmezve több döntésében rámutatott, hogy [az] Alkotmány 7. § (2) bekezdése alapján ugyan a jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, ez a rendelkezés azonban önmagában nem tette alkotmányos szabállyá a jogalkotásról szóló törvény normáit (ABH 1991, 493, 496.) . Így önmagában a Jat. szabályainak megsértése nem valósít meg alkotmányellenességet, csak akkor, ha egyben valamely alkotmányos elv vagy rendelkezés sérül. [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 159.; 34/1991. (VI. 15.) AB határozat, ABH 1991, 170, 172.] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiságból eredő jogbiztonság védelme érdekében, illetve más alkotmányos rendelkezések alapján (lásd pl. a jogforrási hierarchiára vonatkozó alkotmányi szabályokat) egyes jogalkotási (a Jat.-ban is szereplő) alapelveket alkotmányos védelemben részesít." (ABH 2002,41,56.)
2. Az R. jelen ügyben támadott 40. § (1) bekezdése a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervekre, illetve foglalkoztatókra ró kötelezettséget: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) és az Ebtv. végrehajtására megalkotott R.-ben szabályozott egyes - anyaság, betegség, illetve baleset esetén járó - pénzbeli ellátások megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál az ezzel kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások vezetésére vonatkozóan írja elő az OEP által kiadott tájékoztatóban foglaltak betartását. Az R. 40. § (2) bekezdése a tájékoztatóban foglaltak betartásának ellenőrzését utalja a MEP hatáskörébe, valamint meghatározza annak formáját (helyszíni ellenőrzés) is.
Az indítványozó - figyelemmel a Jat. általa felhívott szabályaira - azt tekinti az Alkotmány 7. § (2) bekezdésébe ütközőnek, hogy a törvényi felhatalmazás alapján alkotott R. jogszabálynál alacsonyabb jogforrási szintre delegálja a támadott rendelkezésekben foglalt kérdések szabályozását. Az Alkotmány 7. § (2) bekezdéséből, amely a jogalkotás rendjének minősített többségű törvény útján való szabályozását írja elő, a jogalkotás tartalmát illető konkrét követelmények nem vezethetők le. Ezen túlmenően az is megállapítható, hogy a támadott rendelkezések nem tartalmaznak felhatalmazást a felsorolt ellátásokra való jogosultság feltételeinek szabályozására, azok kizárólag nyomtatványok és nyilvántartások vezetésével kapcsolatosan utalnak az OEP által kiadott tájékoztatóban foglaltak betartására és annak ellenőrzésére. Mindezekre tekintettel a jogforrási hierarchia rendjének betartásával, a delegáló normák alkotmányosságával kapcsolatos követelmények érvényesülése az Alkotmány 7. § (2) bekezdése alapján, de az R. támadott szabályai tartalmával összefüggésben sem vizsgálható. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. 40. § (1) és (2) bekezdései az indítványozó által felhozottak alapján nem állnak alkotmányjogilag értékelhető összefüggésben az Alkotmány 7. § (2) bekezdésével. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt - állandó gyakorlatának megfelelően [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 201.; 575/B/1992. AB határozat, ABH 1999, 456, 460.] - elutasította.
Budapest, 2008. április 1.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró