adozona.hu
672/B/1994. AB végzés
672/B/1994. AB végzés
a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi
Az Alkotmánybíróság a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 39. § (11) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
1. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Szja. 1. tv.) 39. § (11) bekezdését a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XV...
672/B/1994. AB végzés
a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta az alábbivégzést:
Az Alkotmánybíróság a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 39. § (11) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.INDOKOLÁS
1. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Szja. 1. tv.) 39. § (11) bekezdését a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Gkt.) 84. § (1) bekezdés n) pontja állapította meg a következő szöveggel: "A területi gazdasági kamara tagjaként önálló tevékenységet folytató magánszemély a gazdasági kamarákról szóló törvény szerint megállapított, az adóévben esedékes és abban az évben befizetett gazdasági kamarai tagdíja összegét az önálló tevékenységéből származó jövedelem után megállapított adójából - legfeljebb annak 5%-áig - levonhatja."Az indítványozó szerint az Szja. 1. tv. 39. § (11) bekezdése az Alkotmány 70/A. §-a szerinti diszkriminációtilalomba ütközik, mert amíg a területi gazdasági kamarák tagjainak adókedvezményt biztosít, addig a szakmai kamarák tagjait ebben a kedvezményben nem részesíti.
Az indítványozó az Alkotmánybíróság korábbi határozataiból vett megállapításokkal támasztotta alá azt a véleményét, hogy a megkülönböztetésnek nincs kellő súlyú alkotmányos indoka, ezért kérte e rendelkezés megsemmisítését.
2. Az Szja. 1. tv.-nek - a Gkt.-vel megállapított - 39. § (11) bekezdése 1994. április 6-án lépett hatályba, majd ezt a rendelkezést 1995. január l-jétől hatályon kívül helyezte az Szja. 1. tv.-t módosító 1994. évi LXXXII. törvény 26. § (1) bekezdése. Ezt követően a magánszemélyek jövedelemadózására vonatkozóan új törvény született, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. 2. tv.) 83. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte az Szja. 1. tv.-t. Az új szabályok a kamarai tagdíjakkal kapcsolatos adókedvezményeket a vizsgálni kért rendelkezéstől eltérően határozzák meg.
Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányosságát csak a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, vagy a 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében vizsgálja (lásd pl: 906/B/1990. AB végzés ABH 1991, 881.; 807/B/1994. AB végzés ABH 1998, 1112.; 298/B/1993. AB végzés ABK 1999. október, 400.). Mivel jelen kérelem sem az Abtv. 38. § (1) bekezdésén, sem pedig az Abtv. 48. §-án alapuló eljárás kezdeményezésére irányult, az Alkotmánybíróság a hatályát vesztett jogszabályi rendelkezés tekintetében az eljárást megszüntette.
Budapest, 1999. december 14.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró