adozona.hu
AVI 2013.12.136
AVI 2013.12.136
Az illetékmentességnek vannak objektív és vállalástól függő feltételei [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. p) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2008. december 22. napján megkötött és a földhivatalhoz 2009. január 19. napján bemutatott adásvételi szerződéssel megvásárolta a 0138/37 és 0138/38 helyrajzi szám alatt felvett szántó művelési ágú ingatlanokat, összesen 9 134 280 forint vételárért.
A szerződő felek a szerződés 5. pontjában az ingatlan birtokba adásának időpontját 2009. január 15. napjában jelölték meg azzal, hogy a vevő ettől a naptól kezdődően viseli az ingatlan terheit és élvezi azok hasznait. A felperes a sz...
AVI 2013.12.136 Az illetékmentességnek vannak objektív és vállalástól függő feltételei [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. p) pont]
A felperes a 2008. december 22. napján megkötött és a földhivatalhoz 2009. január 19. napján bemutatott adásvételi szerződéssel megvásárolta a 0138/37 és 0138/38 helyrajzi szám alatt felvett szántó művelési ágú ingatlanokat, összesen 9 134 280 forint vételárért.A szerződő felek a szerződés 5. pontjában az ingatlan birtokba adásának időpontját 2009. január 15. napjában jelölték meg azzal, hogy a vevő ettől a naptól kezdődően viseli az ingatlan terheit és élvezi azok hasznait. A felperes a szerződés 10. pontjában kijelentette, hogy élni kíván a jogszabály által biztosított illetékmentességgel.
Az elsőfokú adóhatóság fizetési meghagyásával 913 430 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte a felperest, egyben az illetékmentesség iránti kérelmét elutasította azzal az indokkal, hogy az ingatlan birtokba vétele a vásárlást követő későbbi időpontban történt meg, így az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés p) pontja szerint a felperes a termőföldet a vásárlástól kezdődően nem tudta őstermelőként hasznosítani.
A határozat elleni fellebbezést követően az alperes a 2009. június 18. napján meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában hangsúlyozta, hogy a felperes a birtokba adás időpontjára tekintettel, a szerződés megkötésekor a mezőgazdasági célra vásárolt fölterületet nem maga hasznosította, az ingatlan birtokbavétele későbbi időpontban történt meg, ezért a törvény feltételek közül nem teljesült az, hogy a vásárlástól számított öt évig mezőgazdasági célra maga hasznosítsa az ingatlant.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, az illetékmentességre való jogosultság fennálltának megállapítását kérte arra alapozottan, hogy annak feltételei teljes körűen teljesültek.
A megyei bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontjában foglalt összes feltétel nem teljesült, ugyanis a felperes a vásárlástól kezdődően nem hasznosította mezőgazdasági célra az ingatlant, figyelemmel arra, hogy nem az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában, hanem később lépett birtokba. A jogszabály kizárja annak a lehetőségét, hogy a vásárlás és a birtokbavétel elváljon abban az esetben, ha a fél az illetékmentességi jogával élni kíván. Rámutatott, hogy a jogviszony megítélésénél az Itv. előírásai az irányadóak.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak megváltoztatását és a keresetének történő helyt adást. Álláspontja szerint, a jogerős ítélet sérti az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot, ezért a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) 60. § (1) bekezdésébe, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 365. §-ába, 117. § (3) bekezdésébe és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 3. § (2) bekezdésébe, 7. § (1) bekezdésébe és 44. § (1) bekezdésébe ütközik. Kiemelte, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontjában meghatározott vásárlás fogalmát az Itv. nem határozza meg, ezért az elsődlegesen a Ptk. rendelkezései szerint ítélhető meg. Ennek alapján a vevő akkor vásárolja meg az ingatlant, amikor részére az eladó a tulajdonjogot átruházza, tehát a tulajdona az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Az alperes téves jogszabály értelmezéssel határozta meg a visszterhes vagyonátruházási kötelezettség keletkezésével azonosan a vásárlás időpontját. Tévesnek tartotta az alperes azon okfejtését, értelmezését is, amely szerint az illetékmentesség csak akkor illetné meg, ha az adásvételi szerződés megkötése és az ingatlan birtokbaadása egybeesne.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az alperes 2009. június 18-án kelt határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.
A Legfelsőbb Bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia a felülvizsgálati kérelem kapcsán, hogy a felperest megilleti-e illetékmentesség abban az esetben, ha a termőföld megvásárlásának és birtokba adásának időpontja egymástól eltér.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a külön jogszabály alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély termőföldvásárlása, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a vásárlástól számítva legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyonértékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál.
Az illetékmentességnek vannak objektív és vállalástól függő feltételei. Objektív feltétel a regisztrációs igazolás léte, mellyel a felperes a csatolt iratok tanúsága szerint a vagyonszerzés időpontjában rendelkezett. A vállalástól függő feltételekről (a vásárlástól számított 5 évig nem idegeníti el az ingatlant, vagyoni értékű jogot azon nem alapít, a termőföldet egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosítja), a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az illetékügyekben eljáró adóhatóságnál.
A hivatkozott feltételek bármelyikének hiánya kizárja az illetékkedvezmény alkalmazását.
A perben nem merült fel adat arra, hogy a felperes a termőföldet mással kívánta volna műveltetni, hasznosítani, haszonbérbe nem adta, mindösszesen a birtokba adás időpontja tért el az adásvételi szerződés megkötésének, azaz a termőföldvásárlásnak az időpontjától.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a földművelés sajátosságai, a vásárláshoz szükséges hitel folyósításának esetleges szerződéskötéstől eltérő időpontja, az ingatlan-nyilvántartási eljárás időtartama is eredményezheti a termőföldvásárlás és a birtokba adás időpontjának eltérő voltát, mindez azonban nem jelenti azt, hogy erre a körülményre alapozottan a termőföldet megszerző személyt az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontjában írt mentesség nem illethetné meg.
A megyei bíróság a helyesen megállapított tényállásból téves jogi következtetést vont le, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése és 339. § (1) bekezdése alapulvételével a jogerős ítéletet és az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.
A megismételt eljárásban figyelemmel kell lenni arra, hogy az adóhatósági határozatokban és a jogerős ítéletben foglalt okfejtés (a vásárlás és a birtokba adás eltérő időpontja) a kérelem elutasítására nem adhat alapot, ezért amennyiben az illetékmentesség objektív és vállalástól függő feltételei teljes körűen fennállnak, az elsőfokú hatóságnak a felperes kérelmének megfelelően kell illetékmentesség felől rendelkeznie.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 39.039/2010.)