BH 2012.8.205

A foglalkoztatót terhelő megtérítés tárgya a ténylegesen nyújtott baleseti rokkantsági nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátás [1997. évi LXXXI. tv. (továbbiakban: Tny.) 87. § (1) bekezdés, 89. § (1) bekezdés].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A D. Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a határozatával a felperest az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 87. § (1) bekezdése alapján F. I. 2005. január 4-én történt üzemi balesete miatt 4. fokozatú baleseti járadék és rokkantsági nyugdíj megtérítése címén a 2008. március 31-ig folyósított 1 895 273 forint ellátás, valamint havi 74 211 forint ellátás megfizetésére kötelezte.
A felperes keresetében a megtérítési kötelezettsége jogalapját a munkavédelmi szabályok betartására és arra is hiv...

BH 2012.8.205 A foglalkoztatót terhelő megtérítés tárgya a ténylegesen nyújtott baleseti rokkantsági nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátás [1997. évi LXXXI. tv. (továbbiakban: Tny.) 87. § (1) bekezdés, 89. § (1) bekezdés].
A D. Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a határozatával a felperest az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 87. § (1) bekezdése alapján F. I. 2005. január 4-én történt üzemi balesete miatt 4. fokozatú baleseti járadék és rokkantsági nyugdíj megtérítése címén a 2008. március 31-ig folyósított 1 895 273 forint ellátás, valamint havi 74 211 forint ellátás megfizetésére kötelezte.
A felperes keresetében a megtérítési kötelezettsége jogalapját a munkavédelmi szabályok betartására és arra is hivatkozva vitatta, hogy a sérült nem baleseti rokkantsági nyugdíjban, hanem "sima" rokkantsági nyugdíjban részesül. Vitatta a baleseti járadékkal kapcsolatban a balesettel összefüggő egészségkárosodás mértékét.
A munkaügyi bíróság ítéletével a fizetésre kötelező határozatot megváltoztatta, mellőzte a rokkantsági nyugdíj címén felperes megtérítésre való kötelezését, és a hátralékos marasztalási összeget a 3. baleseti fokozatú baleseti járadéknak megfelelő összeg megtérítése címén 223 329 forintra, a fizetésre kötelező határozat meghozatala időpontjában havonta megtérítendő összeget pedig 8910 forintra leszállította.
A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a felperes terhére rótt munkavédelmi szabályszegést - a nem megfelelően kialakított állvány, illetve padozat tekintetében - bizonyítottnak találta, amely felperes megtérítési kötelezettségét eredményezi. A kirendelt igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján a sérült üzemi baleseti eredetű egészségkárosodásának mértékét 33-35%-ban állapította meg.
A Tny. 87. § (1) bekezdése alapján a bíróság szerint a sérült rokkantsági nyugdíja tekintetében a felperes megtérítési kötelezettsége nem merülhet fel, mert a törvény e rendelkezése csak a baleseti rokkantsági nyugdíj esetében írja elő a megtérítést.
A sérült baleseti eredetű egészségkárosodásának mértéke az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 58. § (1) bekezdés c) pontja szerint a 3. baleseti fokozatba tartozik. Ezért a bíróság a felperes megtérítési kötelezettségét a 3. baleseti fokozat szerinti baleseti járadéknak megfelelő összegre korlátozta.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és - tartalma szerint - a keresetet elutasító határozat hozatalát kérte a Tny. 89. § (1) bekezdés téves értelmezésére hivatkozva. Azzal érvelt, hogy a Tny. 6. § (3) bekezdése alapján a sérült a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett a rokkantsági nyugdíjat választotta, mert emellett a baleseti járadék is folyósítható. Ezalatt a baleseti rokkantsági nyugdíj szünetelt, és erre tekintettel 4. fokozatú baleseti járadékot kellett megállapítani, utalt a Tny. 35. §-ára. A Tny. 89. § (1) bekezdése alapján pedig a ténylegesen nyújtott nyugellátást kell megtéríteni, felperest ezért a határozattal megállapított és ez alapján kiutalt ellátásért terheli a megtérítési kötelezettség.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Tny. 87. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásainak nem tett eleget.
Az Ebtv. 73. §-a alapján a Tny. 87. § (1) bekezdését kell alkalmazni a baleseti járadék megtérítése tekintetében.
A Tny. 89. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a 87-88. § alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen nyújtott nyugellátásért felelős.
Az előbbi szabályokat a jogerős ítélet törvénysértés nélkül alkalmazta, amikor megállapította, hogy felperes a sérült rokkantsági nyugdíja megtérítésére nem kötelezhető. A Tny. 87. § (1) bekezdése ugyanis egyértelműen meghatározza, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátás a megtérítés tárgya.
A Tny. 6. § (3) bekezdése szerint szüneteltetett nyugellátással kapcsolatban a törvény a megtérítési felelősséggel összefüggő rendelkezést nem tartalmaz, ezért a jogosult választása alapján folyósított rokkantsági nyugdíjat alperes a Tny. 6. § (3) bekezdésére hivatkozva sem vonhatta a Tny. 87. § (1) bekezdése alapján a megtérítési kötelezettség körébe.
A Tny. 89. § (1) bekezdése a Tny. 87. § alapján fennálló megtérítési felelősség mértékét szabályozza a ténylegesen nyújtott nyugellátás összegében. Mivel adott esetben a ténylegesen nyújtott nyugellátás rokkantsági nyugdíj volt, amely nem tartozik a 87. § (1) bekezdése szerint megtérítendő ellátások körébe, az alperes a Tny. 89. § (1) bekezdésére hivatkozva sem követelhette a ténylegesen folyósított rokkantsági nyugdíj megtérítését. A felülvizsgálati kérelem a Tny. 89. § (1) bekezdése téves értelmezése miatt törvénysértést alaptalanul panaszolt.
A sérült üzemi baleseti eredetű egészségkárosodásának - a felülvizsgálati kérelemben nem vitatott - 33-35%-os mértéke a 3. baleseti fokozatba tartozik [Ebtv. 58. § (1) bekezdés c) pont].
A felülvizsgálati kérelemben megjelölt - a perbeli időben hatályos - Tny. 35. § a baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnésére (nem szüneteltetésére) vonatkozó szabályokat tartalmaz. A 35. § (2) bekezdése abban az esetben rendeli a 4. fokozatú baleseti járadék megállapítását, ha a baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság azért szűnik meg, mert a nyugdíjas rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál, mint amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. Az adott esetben ilyen tényállásra maga alperes sem hivatkozott, így e rendelkezés alkalmazása az ügyben nem jöhetett szóba.
A kifejtettekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben felhozottak alapján nem volt megállapítható, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő.
(Kúria Mfv. III. 10.430/2011.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.