BH+ 2010.8.368

A munkaviszony megszűnését követően passzív jogon kifizetett táppénz visszafizetésére nem kötelezhető a biztosított jogalap nélkül felvett járandóság címén, ha a munkaviszony megszüntetésének jogellenessége címén utóbb elmaradt munkabérben részesült a keresőképtelensége idejére is a munkaügyi perben elmulasztott nyilatkozat folytán [1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 47. § (2) bekezdés, 66. § (1)-(2) bekezdés].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperes határozatával a felperest 500 750 forint visszafizetésére kötelezte 2007. 08. 01-jétől 2007. 08. 20-áig, valamint 2007. 10. 04-étől 2007. 11. 19-éig jogalap nélkül felvett táppénz és kamata címén. A határozat indokolása szerint a felperes a munkaügyi bíróság ítélete alapján a táppénz folyósítása idejére elmaradt munkabérként átlagkeresetre vált jogosulttá, ezért az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 47. § (2) bekezdése alapján táppénz nem illeti meg, a felvett táppénz visszafizetés...

BH+ 2010.8.368 A munkaviszony megszűnését követően passzív jogon kifizetett táppénz visszafizetésére nem kötelezhető a biztosított jogalap nélkül felvett járandóság címén, ha a munkaviszony megszüntetésének jogellenessége címén utóbb elmaradt munkabérben részesült a keresőképtelensége idejére is a munkaügyi perben elmulasztott nyilatkozat folytán [1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 47. § (2) bekezdés, 66. § (1)-(2) bekezdés].
Az alperes határozatával a felperest 500 750 forint visszafizetésére kötelezte 2007. 08. 01-jétől 2007. 08. 20-áig, valamint 2007. 10. 04-étől 2007. 11. 19-éig jogalap nélkül felvett táppénz és kamata címén. A határozat indokolása szerint a felperes a munkaügyi bíróság ítélete alapján a táppénz folyósítása idejére elmaradt munkabérként átlagkeresetre vált jogosulttá, ezért az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 47. § (2) bekezdése alapján táppénz nem illeti meg, a felvett táppénz visszafizetésére köteles az Ebtv. 66. § (1)-(2) bekezdése értelmében.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot a visszafizetendő összeg tekintetében megváltoztatta, azt 486 177 forintra módosította. Az ellátás felvételének felróhatóságát azzal indokolta, hogy sem a felperes, sem a munkáltatója nem tájékoztatta a bíróságot a munkaügyi perben felperes táppénzes idejéről.
A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az Ebtv. 47. § (2) bekezdése szerint a táppénz folyósítása nem volt jogalap nélküli, az elmaradt munkabér megállapítása tekintetében hiányzott a jogalap, aminek orvoslására késznek is mutatkozott, ebben a körben terhelte mulasztás.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A felperes felróható magatartását hangsúlyozta, miszerint elmaradt munkabért igényelt a táppénz ellátás folyósításának időtartamára.
A munkaügyi bíróság ítéletével a táppénz visszafizetésére kötelező első-, és másodfokú társadalombiztosítási határozatot hatályon kívül helyezte.
A bíróság annak a nem vitatott ténynek tulajdonított ügydöntő jelentőséget, hogy a felperes a munkaügyi perben hozott döntést megelőző időszakban volt táppénzes állományban, abban az időpontban a táppénzre jogosult volt. Az Mt. 93. § (3) bekezdéséből levont következtetés szerint viszont átlagkereset nem illette meg a keresőképtelenség időtartamára, nyilvánvalóan a munkaügyi perben a táppénzes állományról a bíróságot tájékoztatni kellett volna, ennek hiányában jogcím nélkül történt az átlagkeresetre való jogosultságának utóbbi megállapítása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogosan felvett táppénz visszafizetésére lenne köteles.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte az Ebtv. 47. § (2) bekezdés a)-b) pontjába ütköző jogszabálysértésre hivatkozva. Érvelése szerint a felperes részére kifizetett táppénz jogalap nélkülivé vált, amikor a bíróság a táppénzes időszakra átlagkereset megfizetésére kötelezte a munkáltatóját. Felperes felróható magatartása pedig - a bíróság megfelelő tájékoztatása elmulasztásával - bizonyított.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Azt hangsúlyozta, hogy a munkaviszonya jogellenes megszüntetésére tekintettel az átlagkeresete megítélésére a táppénz folyósítását követően került sor, és a felróhatóság csak az elmaradt munkabér iránti igénye tekintetében jöhet szóba.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy a felperes munkaviszonyát a R. V. MTSz. 2007. július 12-én kelt intézkedésével 2007. július 31-ével megszüntette. A felperes a munkaviszonya megszűnését követően az Ebtv. 43. § (1) bekezdés második fordulata alapján részesült 2007. augusztus 1-20. napján fennállt keresőképtelensége folytán táppénzben. 2007. október 6-ától 2007. november 19-ig ismételten passzív jogon - a M. Zrt.-nél fennállt munkaviszonya megszűnését követően - folyósított részére táppénzt az alperes.
Az előbbieket is figyelembe véve helyes az az ítéleti megállapítás, hogy a felperest a keresőképtelensége fenti időtartamára a táppénz megillette, hiszen ezen időpontban munkaviszonyban nem állt, munkabérben nem részesült, az Ebtv. 47. § (2) bekezdés a)-b) pontja a táppénzre való jogosultságát nem zárta ki.
Az iratok alapján az is megállapítható, hogy a felperes a R. V. MTSz.-nél fennállt munkaviszonya megszüntetésének jogellenessége megállapítása iránt 2007. augusztus 29-én előterjesztett keresetlevelében nem kérte elmaradt munkabére megfizetésére kötelezni a munkáltatóját, ilyen kereseti kérelmet csak utóbb, a 2007. november 21-én tartott tárgyaláson terjesztett elő. Az Mt. 100. § (6) bekezdése értelmében az elmaradt munkabér megtérítésénél kellett volna figyelembe venni az érintett táppénzes időszakot, mert a keresőképtelenség idejére felperest munkabér nem illette meg. Ez azonban a munkáltató és nem az alperes fizetési kötelezettségét érintő körülményt jelent.
Tekintettel arra, hogy az Ebtv. 66. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel - az ellátás jogalapjának hiánya - az adott esetben nem volt megállapítható, a visszafizetésre kötelező határozat jogszabálysértőnek bizonyult.
A felülvizsgálati kérelem egyébként a felróhatóságra is tévesen hivatkozott, mert nem a táppénz felvételénél tanúsított magatartást, hanem a munkaügyi perben elmulasztott nyilatkozatot rótt a felperes terhére.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.III.10.847/2008.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.