BH+ 2010.7.322

A munkáltató megtérítési felelőssége a munkabalesettel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátásért csak olyan munkavédelmi szabályszegésre alapítható, amely a baleset bekövetkezésével okozati összefüggésben áll. Ennélfogva a balesetet kivizsgáló munkabiztonsági felügyelőség által megállapított mulasztások önmagukban - okozati összefüggés hiányában - a fizetési meghagyás kellő indokául nem szolgáltak [1997. évi LXXXIII. törvény 67. § (1) bekezdés].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperes fizetési meghagyással a felperest 775 343 forint megfizetésére kötelezte az 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 67. § (1) bekezdése alapján J. Gy. 2006. 07. 11-én bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások költsége és ennek kamata megtérítése címén. A fizetési meghagyás a felperes megtérítési felelősségét arra alapította, hogy a sérült fejvédő sisakjának három éves használati ideje lejárt, a felperes a munkaterületen nem biztosítot...

BH+ 2010.7.322 A munkáltató megtérítési felelőssége a munkabalesettel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátásért csak olyan munkavédelmi szabályszegésre alapítható, amely a baleset bekövetkezésével okozati összefüggésben áll. Ennélfogva a balesetet kivizsgáló munkabiztonsági felügyelőség által megállapított mulasztások önmagukban - okozati összefüggés hiányában - a fizetési meghagyás kellő indokául nem szolgáltak [1997. évi LXXXIII. törvény 67. § (1) bekezdés].
Az alperes fizetési meghagyással a felperest 775 343 forint megfizetésére kötelezte az 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 67. § (1) bekezdése alapján J. Gy. 2006. 07. 11-én bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások költsége és ennek kamata megtérítése címén. A fizetési meghagyás a felperes megtérítési felelősségét arra alapította, hogy a sérült fejvédő sisakjának három éves használati ideje lejárt, a felperes a munkaterületen nem biztosított biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, továbbá a sérültet érvényes előzetes orvosi vizsgálat nélkül foglalkoztatta. E mulasztásokat az OMMF Munkabiztonsági Felügyelősége állapította meg a baleset kivizsgálása során.
A felperes keresetében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta, hogy a baleset a fejvédő sisak használati ideje lejártával, az előzetes orvosi vizsgálat hiányával összefüggésben következett be. Továbbá arra hivatkozott, hogy az építési területen tevékenykedő vállalkozások munkáját a fővállalkozó D. Zrt. koordinálta, ő biztosított munkabiztonsági szakembert, nem felperesnek kellett koordinátorról gondoskodnia.
Az alperes ellenkérelme a határozat elutasítására irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte.
A megállapított tényállás szerint az sz.-i MÁV Vasútállomás felújítási munkái kivitelezését több vállalkozás végezte, a kivitelezés fő irányítójának, a D. Zrt.-nek volt alvállalkozója a felperes betéti társaság. A sérült, a betéti társaság beltagja és cégvezetője, a baleset napján a mozgólépcső épületeinek festési munkáit ellenőrizte, az épületből kilépve, a kijárattól kb. 5-6 méterre közlekedett, amikor a tetőfedést végző S. Bt. munkavállalója által leejtett 3,5 kg súlyú kéziszerszám kb. 15 méter magasból a fejére esett. A fején viselt védősisakot a szerszám beszakította, a koponyáján nyílt sérülést szenvedett.
A bíróság az elrendelt munkavédelmi szakértői bizonyítás keretében beszerzett szakvéleményt fogadta el ítélkezése alapjául. A szakvélemény szerint a fejvédő sisak használati idejét a hatályos szabvány értelmében a gyártó határozza meg, a peranyagban ilyen gyártói utasítás nem áll rendelkezésre, az európai szakmai szövetségek a sisak anyagától függően 4-10 éves használati időt irányoznak elő. A leeső szerszám folytán a sisakot ért becsapódási energia 353,6 joule volt, amely többszöröse annak az erőhatásnak, amit a szabvány szerint el kellett nyelnie a sisaknak. Az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 40. § (2) bekezdése értelmében az építési munkaterületen a munkavégzés összehangolása a fővállalkozó feladata volt, a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM rendelet 2. § (1) bekezdése és 3. § (1)-(3) bekezdése alapján egy koordinátor alkalmazása elegendő, a fővállalkozónak volt e feladat ellátására megbízottja. A foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vélemény hiányának pedig nem volt szerepe a baleset bekövetkezésében.
Mindezekre tekintettel a bíróság felperes keresetét alaposnak ítélte, és az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a bíróság új eljárásra utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a perben beszerzett szakértői vélemény ellentétes a fizetési meghagyás alapjául szolgáló OMMF Munkabiztonsági Felügyelősége véleményével, és a bíróság az ellentmondásokat nem oldotta fel. Az 1999. évben gyártott sisak használati ideje mindenképpen lejárt, ezért nem tartotta elfogadhatónak azt az ítéleti megállapítást, hogy a sisakot ért erőhatás többszöröse volt a szabvány szerintinek. Álláspontja szerint a felperesnek, mint az építési munkák egyik kivitelezőjének a koordinátor foglalkoztatása kötelező lett volna. Az előzetes orvosi vizsgálat hiányában felperes megszegte az Mvt. 49. § (1) bekezdését. Felperes mulasztásai okozati összefüggésben állnak a balesettel.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Ebtv. 67. § (1) bekezdése alapján a foglalkoztatót az egészségbiztosítási ellátásért megtérítési felelősség akkor terheli, ha a baleset amiatt következett be, hogy a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget.
A megtérítési felelősség tehát olyan munkavédelmi szabályszegésre alapítható, amely a baleset bekövetkezésével okozati összefüggésben áll.
A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi balesetekkel kapcsolatban a feltárt mulasztások megállapítása és a hatáskörébe tartozó intézkedések megtétele mellett a munkáltató (foglalkoztató) balesetért való felelősségét nem vizsgálja [Mvt. 84. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés]. Ennélfogva adott esetben a balesetet kivizsgáló OMMF Munkabiztonsági Felügyelősége által megállapított mulasztások önmagukban - okozati összefüggés hiányában - a fizetési meghagyás kellő indokául nem szolgálnak.
A felülvizsgálati kérelem a perben beszerzett munkavédelmi szakértői vélemény és az említett Felügyelőség megállapításai között fennálló ellentmondások miatt a tényállás tekintetében eljárási jogszabálysértést alaptalanul panaszolt. A Felügyelőség és az alperes is csupán az MSZ EN 397 szabványra hivatkozva állította, hogy a sérült fejvédő sisakjának használati ideje 3 év, erre vonatkozó konkrét előírását a szabványnak nem jelölték meg. A perbeli szakvélemény ezzel szemben részletes indokát adja annak, hogy a 3 éves használati időre való hivatkozás miért nem jogos, és megjelölte az MSZ EN 397:1997 szabvány vonatkozó rendelkezését, amelyet alperes felülvizsgálati kérelmében nem kifogásolt. A fejvédő sisak által kivédhető erőhatás mértékére vonatkozó szakértői számítás adatait pedig a felülvizsgálati kérelem nem vitatta, ugyanakkor erre a Felügyelőség megállapításai nem tértek ki, így etekintetben ellentmondás sem áll fenn.
Mindezeket figyelembe véve a szakértői vélemény kellően megalapozta azt a következtetést, hogy a baleset nem a fejvédő sisakkal kapcsolatos munkavédelmi mulasztás miatt következett be.
A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendeletnek az építési munkahelyen alkalmazandó koordinátorra vonatkozó rendelkezését, a 3. § (2) bekezdését a rendelet 8. §-ában foglaltakkal - különösen a 8. § a) és c) pontja, és az abban hivatkozott Mvt. 40. § (2) bekezdése rendelkezéseivel - összevetve kell értelmezni. Ennek alapján az adott esetben - az egy építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő több munkáltatóra tekintettel - a tevékenységek összehangolásáért felelős munkáltatót terhelte a koordinátor alkalmazására, megbízására vonatkozó kötelezettség, és ez nem a felperes volt.
A peres iratok tanúsága szerint a jogerős ítélet megalapozottan állapította meg, hogy a perben nem merült fel olyan adat, amely az előzetes orvosi vizsgálat hiánya és a baleset bekövetkezése között az okozati összefüggést alátámasztaná.
Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem alapján jogszabálysértés nem volt megállapítható. A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.III.10.003/2009.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.