adozona.hu
BH+ 2009.10.471
BH+ 2009.10.471
Ha a baleset és a közút állapota között az okozati összefüggés megállapítható, a balesettel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátás költségének megtérítésére kötelezett közút-kezelő a felelősség alól azzal mentheti ki magát, hogy bizonyítja: úgy járt el, amint az elvárható [Ebtv. 68. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében az alperes 2007. szeptember 26-án kelt fizetési meghagyásának hatályon kívül helyezését kérte, amelyben K. M. biztosított 2006. április 18-án bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások címén 59 304 forint és ezen összeg 5571 forint kamata megfizetésére kötelezte az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 68. §-a alapján.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes...
BH+ 2009.10.471 Ha a baleset és a közút állapota között az okozati összefüggés megállapítható, a balesettel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátás költségének megtérítésére kötelezett közút-kezelő a felelősség alól azzal mentheti ki magát, hogy bizonyítja: úgy járt el, amint az elvárható [Ebtv. 68. § (1) bekezdés].
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében az alperes 2007. szeptember 26-án kelt fizetési meghagyásának hatályon kívül helyezését kérte, amelyben K. M. biztosított 2006. április 18-án bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások címén 59 304 forint és ezen összeg 5571 forint kamata megfizetésére kötelezte az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 68. §-a alapján.Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A megállapított tényállás szerint az alperes a fizetési meghagyást arra alapította, hogy K. M. Sz.-en, a V. utcában kismotorkerékpárjával közlekedett munkába menet, amikor eléje szaladt egy macska, azt kikerülve a motorkerékpár kereke egy kátyúba fordult, nevezett elesett és bal keze csuklója megsérült.
Az 1988. évi I. törvény 34. §-a alapján a felperest terhelte az adott útszakasz megfelelő karbantartása, de erről nem gondoskodott, mivel az kátyús volt. Az Ebtv. 68. §-a és a Ptk. 339. §-a értelmében ezért a felperest a megtérítési kötelezettsége folytán az alperes - figyelembe véve a sérült közrehatását is - a felmerült egészségbiztosítási költség 70%-ának megfizetésére kötelezte. A felperes a felelősségét arra hivatkozva vitatta, hogy az alperes a baleset pontos helyét nem jelölte meg, a tudomására jutott helyszínen, a V. utca S. és Sz. utca közé eső szakaszán úthiba az úttesten nem volt, javítás sem történt. Kifogásolta, hogy az alperes a késedelmes adatszolgáltatással az érdemi védekezést illetően hátrányos helyzetbe hozta.
A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai - tanúvallomások és fényképfelvételek - alapján megállapította, hogy a baleset pontos helyszíne és ott a közút erősen kifogásolható, kátyús állapota kétséget kizáróan bizonyítást nyert. Így az alperes határozatában rögzített tényállás megalapozott, és az abból levont jogi következtetés helytálló volt.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes fizetési meghagyásának hatályon kívül helyezését kérte jogszabálysértésre hivatkozva. Az indokolás szerint a Pp. 3. § (6) bekezdésében foglaltakat megsértve hozott ítéletet a munkaügyi bíróság, mert az utolsó, távollétében megtartott tárgyaláson tanúkat hallgatott meg, amelyre nyilatkozni nem tudott. Az alperesnek kellett volna bizonyítani, hogy amennyiben úthiba van, az egy hétnél korábban keletkezett, mivel az 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet mellékletének 3.11 pontja értelmében egy héten belül kellett volna az úthibákat kijavítani. Az alperes a tényállást aggálytalanul nem tisztázta, az általa felvett jegyzőkönyv és fényképfelvételek erre nem voltak alkalmasak, ezáltal a 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdését és 72. §-át megsértette. A helyszíni szemléről sem értesítette az alperes, holott erre a Ket. 49. §-a alapján köteles lett volna. Vitatta, hogy a közigazgatási eljárás hibái a perben reparálhatók.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Hangsúlyozta, hogy mind a közigazgatási eljárás, mind a peres eljárás során bizonyítást nyert a fizetési meghagyás jogalapja, miszerint a felperes nem tett eleget a közút-fenntartási kötelezettségeinek. A közigazgatási eljárás megindításáról küldött értesítésben foglaltak alapján felperes az eljárásban jogait gyakorolhatta, azonban ezzel a jogával nem élt.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
1. A peres iratok alapján megállapítható, hogy a 2007. december 17-én tartott utolsó tárgyaláson a felperes és a felperesi beavatkozó szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a tárgyalás elhalasztását nem kérte, és felperes a 2007. november 19-én tartott tárgyaláson kihirdetett végzésből tudott arról, hogy a 2007. december 17-i tárgyaláson tanúként kik lesznek meghallgatva.
Az előbbi tények figyelembevételével a felülvizsgálati kérelem a Pp. 3. § (6) bekezdése megsértését alaptalanul panaszolta, hiszen a bíróság a szabályszerű idézéssel gondoskodott arról, hogy a felperes a hivatkozott szabályban szereplő jogait gyakorolhassa, a tárgyalásról való távolmaradásával magát hozta olyan helyzetbe, hogy a tárgyaláson nem nyilatkozhatott. A bíróság eljárása a Pp. 136/B. §-ában foglaltaknak megfelelt, mivel a tárgyaláson az alperes olyan kérelmet, tényállítást, bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, amelyet felperessel még nem közöltek.
2. Az Ebtv. 68. § (1) bekezdése alapján a felperest terhelő megtérítési kötelezettség tekintetében a felelősség megállapítására a Ptk. 339. § (1) bekezdése irányadó. Amennyiben a baleset és a közút állapota között az okozati összefüggés megállapítható, a felperes felelőssége fennáll. Ez alól úgy mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
Az előbbiekből következően tévesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelem az 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet melléklete 3.11 pontjával kapcsolatban az alperest terhelő bizonyítás hiányára, mert felperesnek kellett volna bizonyítania, ha felelősségét ki akarta menteni azzal, hogy úgy járt el, amint az elvárható.
A közutak kezelésével kapcsolatos említett szabályra azonban felperes azért is tévesen hivatkozott, mert figyelmen kívül hagyta, hogy az érintett 3.11 pont haladéktalan intézkedést ír elő a közúton keletkezett forgalomra veszélyes hely jelzésére.
3. A sérült a közigazgatási eljárásban tanúvallomásában a baleset pontos helyét úgy jelölte meg, hogy "a D. Gy. utcából rákanyarodva a V. utcára és ott haladva az első kereszteződésig, innen számítva az első és második ház között estem el". A közigazgatási eljárás során készült fényképeken és az alperes által a perben becsatolt fényképen is az előbbiekkel egyezően jelölte meg a baleset helyét, amely az első kereszteződéstől számított első és második ház között volt. Perbeli tanúvallomásában is a V. utca és S. utca kereszteződésétől számítva jelölte meg a baleset helyét a sérült.
Ehhez képest a felülvizsgálati kérelem a baleset helyszínével kapcsolatban a tényállás megállapítását megalapozatlanul támadta, a Ket. 50. §-a és 72. §-a megsértése nem állapítható meg.
4. A helyszíni szemléről való értesítés elmaradásának megítélésénél a Ket. 49. §-át az 56. § (3) bekezdése és a 90. § (4) bekezdése figyelembevételével kell alkalmazni. Az utóbbiakra tekintettel az előzetes értesítés jogszabálysértés nélkül mellőzhető volt.
Mindezekre figyelemmel a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezésére alapot adó jelentős eljárási jogszabálysértés nem volt megállapítható (KK. 31. §), ezért a kereset elutasítása nem jogszabálysértő.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta (Legf.Bír. Mfv.III.10.279/2008.)