EH 2007.1656

A bevétel (a jövedelem) megszerzésének időpontja 2005. január 1-jétől az értékpapír tulajdonjoga megszerzésének napja [1995. évi CXVII. törvény 4. §, 10. § és 67. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adóhatóság a felperesnél személyi jövedelemadó adónemben ellenőrzést tartott 1999-2002. évekre vonatkozóan.
Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a felperes 1999. június 22-én kelt adásvételi szerződéssel 81 817 500 Ft-ért értékesítette a tulajdonában lévő K. Kft. vagyonának 47,8%-os tulajdoni hányadát megtestesítő 2 100 000 Ft névértékű üzletrészt, amelyet 1998. évben öt magánszemélytől névértéken vásárolt. A felperes részére a vételár két részletben került kifizetésre, 1999. évb...

EH 2007.1656 A bevétel (a jövedelem) megszerzésének időpontja 2005. január 1-jétől az értékpapír tulajdonjoga megszerzésének napja [1995. évi CXVII. törvény 4. §, 10. § és 67. §].
Az adóhatóság a felperesnél személyi jövedelemadó adónemben ellenőrzést tartott 1999-2002. évekre vonatkozóan.
Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a felperes 1999. június 22-én kelt adásvételi szerződéssel 81 817 500 Ft-ért értékesítette a tulajdonában lévő K. Kft. vagyonának 47,8%-os tulajdoni hányadát megtestesítő 2 100 000 Ft névértékű üzletrészt, amelyet 1998. évben öt magánszemélytől névértéken vásárolt. A felperes részére a vételár két részletben került kifizetésre, 1999. évben 36 817 500 Ft, 2000. évben pedig 45 000 000 Ft. A szerződés szerint a vételár második felének megfizetése feltételéül azt kötötték ki a felek, hogy a K. Kft. tulajdonában lévő B. Kft. 10.65%-os részesedését megtestesítő üzletrésze a K. Kft. birtokába kerül.
Az adóhatóság ez ügylettel kapcsolatban azt állapította meg, hogy az értékpapír elidegenítésekor keletkezett árfolyamnyereség után a teljes vételárból kiindulva kell az adót megállapítani és megfizetni akkor is, ha az ellenérték több részletben és különböző időpontokban került megfizetésre.
A felperes a szerződés megkötésekor ahhoz járult hozzá, hogy a fennmaradó vételárat bizonyos feltételek teljesítése után kapja kézhez, vagyis lemondott a bevétel egy részéről.
Ezen álláspont alapján az adóhatóság azt állapította meg, hogy a felperes K. Kft. üzletrész-értékesítéséből származó bevétel összege 1990. évre 81 817 500 Ft volt. Az árfolyamnyereség összege tehát, figyelemmel a megszerzésre fordított összegre, 79 667 500 Ft volt.
Az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzés eredményeként meghozott elsőfokú határozatában az előzőekben ismertetett 1999. évi árfolyamnyereség tekintetében megállapított 8 984 258 Ft adóhiányt, ez után kivételes méltányosságból adóbírságot nem állapított meg.
A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság, e tényállással kapcsolatos elsőfokú határozati rendelkezést helybenhagyta 2005. december 15-én kelt határozatával.
A felperes keresetében egyebek mellett e határozati rendelkezés hatályon kívül helyezését kérte.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
E jogerős ítéleti rendelkezés ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte a rendelkezés hatályon kívül helyezését és e vonatkozásban a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát.
A felperes álláspontja az volt, hogy az üzletrész értékesítés körében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 4. § (1) bekezdése, és 10. § (1) bekezdése alapján a bevételeket annak az évnek adóbevallásában kell figyelembe venni, amikor azok befolytak az adózóhoz. E főszabály alól a törvény nem tesz kivételt, ezért helyesen járt el akkor, amikor a vételár-részlet megfizetésének időpontjában szerepeltette e tételt az adóbevallásában, és fizette meg az az után járó adókat.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A peres felek a vitatott árfolyamnyereséggel kapcsolatos adózási megállapításon túl a jogerős ítélet felülvizsgálatát nem kérték, így e vonatkozásban a Legfelsőbb Bíróság azt nem érintette.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A vitatott, és eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a felperes árfolyamnyereségből származó jövedelme megszerzésének mi az időpontja, ehhez képest ezt a jövedelmet mikor kellett bevallani, és utána az adót megfizetni.
A perbeli időpont 1999. és 2000. évben hatályos Szja. tv. 10. § (1) bekezdése szerint a jövedelem megszerzésének időpontja - az e törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - az a nap, amikor a magánszemély a bevételhez hozzájutott, vagy az a rendelkezésére állt.
A 67. § (1) bekezdése szerint árfolyamnyereségnek minősül - kivéve, ha azt a törvény kamatnak, vagy egyéb jövedelemnek minősíti - az értékpapír elidegenítésért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összeget (értéket) meghaladó része, csökkentve a járulékos költségekkel.
Ez a jogi szabályozás, amely 2004. év végéig volt hatályban, általános szabályként azt fogalmazta meg, hogy az adózó abban az évben, amikor a bevételhez hozzájutott, köteles valamennyi bevételéről az év lezártát követően bevallást tenni, és az ahhoz tartozó adót megfizetni. A személyi jövedelemadóról szóló jogi szabályozás az általános szabály alól nem ismert kivételt az úgynevezett árfolyamnyereség adóztatására sem.
A Legfelsőbb Bíróság már több esetben rámutatott arra, hogy az állampolgárt fizetésre kötelező rendelkezések kiterjesztő értelmezésének nincsen helye. Az adóhatóság és az elsőfokú bíróság által kifejtett jogi álláspont, mely szerint a felperes által kötött üzletrész adásvételi szerződés következtében a felperes tulajdonjogot szerzett az üzletrészen, így a vételár számára rendelkezésre állt, és annak egyösszegű törlesztéséről megfelelő biztosíték (zálogjog) fejében lemondott, nem járt olyan adójogi konzekvenciákkal, mint amelyet az adóhatóság, és az elsőfokú bíróság ennek tulajdonított.
Az ellenőrzött 1999-2000. évben hatályos jogszabály ugyanis, mint ahogy az előzőekben idézte a Legfelsőbb Bíróság, nem a tulajdonjog szerzéséhez, hanem a jövedelemhez való valóságos hozzájutás időpontjához kötötte az adófizetési kötelezettség keletkezését.
Kétségtelen tény, hogy a 2005. január 1-jétől hatályos 2004. évi CI. törvény 16. §-ával módosított Szja. tv. 10. § (2) bekezdése - mint új rendelkezés - szerint a dolog, értékpapír, váltó, csekk és más okirat esetében a bevétel megszerzésének időpontja a tulajdonjog megszerzésének napja …
Ezt a rendelkezést azonban kizárólag a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
A törvényi indokolás rámutat arra, hogy az értékpapír részletfizetés ellenében történő átruházásakor a bevételt teljes egészében megszerzettnek kell tekinteni, és az adókötelezettséget ennek alapján kell teljesíteni. Ez a megoldás azt feltételezi, hogy a részleteket, vagy a jövőben teljesülő feltételtől függő bevétel esetén a bevételt az adózó megszerzi, és ennek megfelelően kell az adózási kötelezettséget teljesíteni. Utóbb, ha a magánszemély javára adókülönbözet mutatkozik, azt önellenőrzéssel vissza lehet igényelni. A törvény indokolása hangsúlyozza, hogy a korábbi jogi szabályozás ezen pontosítása 2005. január 1-jétől vehető figyelembe.
Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes 1999-2000. évben a személyi jövedelemadó bevallási és adófizetési kötelezettséget az árfolyamnyereséggel kapcsolatosan a törvényi előírásoknak megfelelően teljesítette, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek felülvizsgálati kérelemmel támadott részét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az alperes felülvizsgálni kért határozatának támadott részével együtt - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.465/2006.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.