BH 2004.5.206

A munkatársának - tilalom hiányában - segítséget nyújtó munkavállaló a munkáltató megtérítési kötelezettsége szempontjából a munkáltató megbízottjának minősül [1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 54. § (1) bekezdés a) pont, Ebtv. 67. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperes a felperessel szemben U. T. munkavállalója 2000. február 19-ei munkahelyi balesete miatt fizetési meghagyást bocsátott ki.
A felperes keresetet nyújtott be, amelyben a fizetési meghagyás jogalapját - a munkáltató megbízottjának a baleset bekövetkezésénél megvalósult közrehatását - vitatta.
A munkaügyi bíróság ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte.
A tényállásban azt állapította meg, hogy a felperes munkavállalója, S. I. nem a munkáltató utasítása szerint haszn...

BH 2004.5.206 A munkatársának - tilalom hiányában - segítséget nyújtó munkavállaló a munkáltató megtérítési kötelezettsége szempontjából a munkáltató megbízottjának minősül [1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 54. § (1) bekezdés a) pont, Ebtv. 67. §].
Az alperes a felperessel szemben U. T. munkavállalója 2000. február 19-ei munkahelyi balesete miatt fizetési meghagyást bocsátott ki.
A felperes keresetet nyújtott be, amelyben a fizetési meghagyás jogalapját - a munkáltató megbízottjának a baleset bekövetkezésénél megvalósult közrehatását - vitatta.
A munkaügyi bíróság ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte.
A tényállásban azt állapította meg, hogy a felperes munkavállalója, S. I. nem a munkáltató utasítása szerint használta az öntőgépet, nem a kiadott karbantartási feladatot végezte, továbbá a munkavédelmi ismereteit figyelmen kívül hagyta. Emellett a sérült is szabálytalanul dolgozott, mert a munkagépet nem kapcsolta ki.
A tényállásból a munkaügyi bíróság az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) megsértése hiányára, az alperes fizetési meghagyása alaptalanságára következtetett.
A jogerős ítélet ellen, annak "megváltoztatása", a kereset elutasítása iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.
Arra hivatkozott, hogy az óvórendszabály sértés megvalósulása miatt az ítélet a KK 25. számú állásfoglalásba ütközően jogszabálysértő; elvi kérdésként a munkáltató megbízottja fogalmának körülhatárolását jelölte meg.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárást rendelt e1 abban a jogkérdésben, hogy önállóan végzendő munka esetén a munkatárs a munkáltató megbízottjának minősül-e.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében előadta, hogy álláspontja szerint nincs felülvizsgálati ok, mivel a KK 25. számú állásfoglalás megsértésére hivatkozás nem felel meg a Pp. 270. § (2) bekezdésének, továbbá az alperes nem jelölte meg az említett jogszabály ba) vagy bb) pontjának megfelelő tényeket.
Az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. § (1) bekezdése alapján - a Legfelsőbb Bíróság korábbi eseti határozatait is megjelölve - állította, hogy a sérült munkatársa az adott esetben nem minősülhet a munkáltató megbízottjának.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A 2001. évi CV. törvény 20. § (9) bekezdése szerint a kollégiumi állásfoglalás a Pp. 270. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében közzétett határozattal azonos megítélés alá esik. Ebből következően a KK 25. számú állásfoglalásba ütköző ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem indokolása a Pp. 270. § (2) bekezdés bb) pontjának megfelelt.
A Legfelsőbb Bíróság a tényállást az alábbiak szerint pontosítja és kiegészíti.
2000. február 19-én V. T. sérült és S. I. munkatársa külön-külön öntőgép karbantartást végeztek, azonban S. I. segítségnyújtás céljából a sérülthöz átment. A segítségnyújtást a sérült elfogadta. A munka közben S. I. - a sérült látószögéből kikerülve, és annak kérését, miszerint még várjon egy kicsit, figyelmen kívül hagyva - a töltőkamrát beindította, amely által a sérült kezét a gép összeszorította.
A kiegészített tényállást (az igazságügyi munkavédelmi szakértő véleményét is figyelembe véve) értékelve helytálló a felülvizsgálati kérelemnek az óvórendszabály sértésről előadott következtetése. Az Mvt. 54. § (1) bekezdés a) pontja szerint az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles biztosítani a veszélyek elkerülését. E kötelezettség alapján a felperesnek biztosítania kellett azt is, hogy a munkavállalók az öntőgépek karbantartását a kezelési utasítás betartásával végezzék.
Életszerű, és általában nem tiltott, hogy a munkát végzők esetenként segítséget nyújtanak egymásnak. A felperes ilyen tilalmat nem bizonyított, ezért S. I. jogszerűen nyújthatott segítséget, e minőségében a felperes érdekében eljáró személynek, megbízottnak minősült. Ennélfogva az öntőgép kezelési utasítása azon rendelkezését, miszerint a gép üzemeltetése előtt meg kell győződni, hogy az senkit nem veszélyeztet, alkalmaznia kellett.
A munkatársának önként, nem tiltott módon segítséget nyújtó személy magatartásának értékelése a munkáltató (felperes) megtérítési kötelezettsége (Ebtv. 67. §) szempontjából kizárólag az óvórendszabály sértés megvalósulása, illetve ennek hiánya szempontjából jelentős. A KK 25. számú állásfoglalásban szereplő jogelv szerint az óvórendszabály elmulasztása objektív jellegű, ha megvalósul, a baleset miatt bekövetkező munkáltatói megtérítési kötelezettséget a sérült esetleges mulasztása nem érinti. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felmerült jogkérdésben úgy foglalt állást, hogy az egyébként önálló munka végzésére kötelezett személyeknél a munkatársának - tilalom hiányában - segítséget nyújtó személy (munkavállaló) a munkáltató megtérítési kötelezettsége vizsgálata szempontjából a munkáltató megbízottjának minősül. Emiatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.621/2002. sz.)

Bírósági jogesetek

EH 2009.2084 I. A munkáltató megtérítési kötelezettségének szempontjából a munkáltató megbízottjának minősül a munkatárs [1997. évi LXXXIII. tv. 67. §]. II. A baleset okán a ténylegesen felmerült összeget kell megtéríteni [1997. évi LXXXIII. tv. 68/A. § (1) bek.]. III. Az alperesi eljárási határidő mulasztás nem eredményezhet kamatcsökkenést vagy kamatmentességet.

EH 2010.2262 Az Mvt.-ben és más munkavédelmi szabályokban írt kötelezettségek betartására a munkáltató a munka irányításával megbízott munkavállaló foglalkoztatása során is köteles. A munka irányításával megbízott munkavállaló balesetével összefüggésben felmerült társadalombiztosítási szolgáltatásokért megtérítési kötelezettség akkor nem terheli a foglalkoztatót, ha a balesetelhárító, vagy egészségvédő óvórendszabályt vagy óvintézkedést kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta el. [1997. évi LXXXII

BH 2014.3.90 A foglalkoztató megtérítési kötelezettségét a munkavállalók közrehatása nem érinti, a felelősség alóli mentesülésre vonatkozóan a munkáltató munkajogi kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók [1997. évi LXXXIII. tv. 67. § (1) bek.; 1993. évi XCIII. tv. 2. § (2) bek.].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.