BH 2004.5.204

A közúti közlekedés rendjére vonatkozó szabály megsértése - amennyiben a munkavégzés helyén e szabályok irányadók - megalapozhatja a foglalkoztató munkavédelmi szabályszegésen alapuló megtérítési kötelezettségét [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (továbbiakban: KRESZ) 41. § (7) bekezdés, Ebtv. 67. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperes a kérelmében a KK 25. számú állásfoglalás, a munkavédelemről szóló 1997. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 41. § (1) és (2) bekezdés, továbbá az 1997. évi LXXXIII. törvény megsértése miatt kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát. Előadta, hogy a felülvizsgálat a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztése érdekében szükséges, mert az ügyben a KRESZ szabálysértést egyben munkavédelmi szabálysértésként is értékelni kell.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálatot rendelt e1 abban a kér...

BH 2004.5.204 A közúti közlekedés rendjére vonatkozó szabály megsértése - amennyiben a munkavégzés helyén e szabályok irányadók - megalapozhatja a foglalkoztató munkavédelmi szabályszegésen alapuló megtérítési kötelezettségét [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (továbbiakban: KRESZ) 41. § (7) bekezdés, Ebtv. 67. §].
Az alperes a kérelmében a KK 25. számú állásfoglalás, a munkavédelemről szóló 1997. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 41. § (1) és (2) bekezdés, továbbá az 1997. évi LXXXIII. törvény megsértése miatt kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát. Előadta, hogy a felülvizsgálat a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztése érdekében szükséges, mert az ügyben a KRESZ szabálysértést egyben munkavédelmi szabálysértésként is értékelni kell.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálatot rendelt e1 abban a kérdésben, hogy az adott esetben a bizonyított KRESZ szabályszegés megalapozhatja-e a foglalkoztatót terhelő megtérítési kötelezettséget [Pp. 270. § (2) bekezdés ba) pont].
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását azért kérte, mert az alperes nem bizonyította a munkáltató mulasztása és a KRESZ szabályszegés közötti okozati összefüggést.
A felülvizsgálati kérelemben állított jogszabálysértés megvalósult, a kérelem alapos.
Az irányadó tényállás szerint 1999. április 9-én a felperes munkavállalója, L. Gy. halálát az okozta, hogy egy másik munkavállaló, F. F. egy további személynek a traktor beindítására való betanítása közben nem gondoskodott a jármű rögzítéséről. A 2-es sebességi fokozatban lévő traktor hirtelen elindult, és L. Gy.-t - aki ezen a napon az első munkanapját töltötte a felperesnél - elütötte. A sérült a kórházba szállítás közben meghalt.
A városi bíróság ítéletével megállapította F. F. bűnösségét halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, és vele szemben büntetést szabott ki.
Az alperes a fizetési meghagyásban a felperessel szemben a baleset okaként azt jelölte meg, hogy a munkavállalója nem győződött meg a közlekedés zavartalanságáról (Ebtv. 67. §).
A városi bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetének helyt adott, a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. Álláspontja szerint a felperes munkavállalója, F. F. csak annyiban hatott közre az események alakulásához, hogy a sebességváltó "0" fokozatba kapcsolását nem kellő gondossággal ellenőrizte, illetve tévedett, amikor annak helyzetéből erre a fokozatra következtetett. Ez a mulasztás a városi bíróság értékelése szerint - mint elháríthatatlan munkavállalói magatartás - nem minősül megtérítési kötelezettséget megalapozó munkavédelmi szabálysértésként.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ez a jogi mérlegelés nem felel meg az Mvt. 41. § (2) bekezdésének, a KRESZ [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) 41. § (7) bekezdésének, továbbá ellentétes az elvi határozatnak minősülő KK 25. számú állásfoglalással.
A KRESZ 41. § (7) bekezdésének az ügyben alkalmazandó előírása értelmében a járművet akkor szabad őrizetlenül hagyni, ha a vezető gondoskodott arról, hogy a jármű önmagától el ne indulhasson. A bírói gyakorlat szerint a járművezető akkor jár el az említett szabály szerint helyesen, ha a jármű, és nem annak motorja elindulását (vagy elindítását) akadályozza meg (BH 1999/552.). Ez a kötelezettség a szabály céljából következően akkor is fennáll, ha a járművezető a járműben tartózkodik ugyan, de olyan tevékenységet végez, amely miatt a fékezés, a jármű irányítása részéről csak bizonyos idő elteltével lehetséges. Az adott esetben ezért F. F.-nek az a magatartása, hogy nem biztosította a sebességváltó megfelelő állását, és annak ellenére, hogy tudta: a gép járószerkezete a kellő nyomás elérésekor minden közbeavatkozás nélkül megindul, a KRESZ 41. § (7) bekezdésébe ütközött. Az Mvt. 41. § (2) bekezdés alapján a baleset helyszínén - eltérő bizonyított rendelkezés hiányában - a közlekedés rendjére a közúti közlekedés szabályait kellett megfelelően alkalmazni, ezáltal F. F.-nek mint a foglalkozó alkalmazottjának eljárása munkavédelmi szabályszegésnek minősül. Az ezzel ellentétes ítéleti következtetés az említettek miatt, továbbá azért is téves, mert F. F. magatartása esetleges elháríthatatlanságának a felperes megtérítési kötelezettsége szempontjából nincs jelentősége (KK 25. számú állásfoglalás); továbbá a sérült közrehatását a felperes nem bizonyította [Pp. 164. § (1) bekezdés].
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.407/2002. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.