adozona.hu
BH 2001.9.440
BH 2001.9.440
A felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, de a felszámoló által a felszámolás alatt kifizetett munkabért terhelő társadalombiztosítási járulékot felszámolási költségként kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 12. § (1) bek. a) pont, 57. § (1) bek. a) és b) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 1997. évi LXXX. tv (a továbbiakban: Tbtv.) 4. § és 20. §, 1991. évi XVIII. tv 15. § (7) bek., 17. §, 46. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 22/XII. sorszámú végzésével kötelezte a felszámolót, hogy a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár hitelező 1998. április 21-én pontosított követeléséből 2 843 707 Ft felszámolás előtt keletkezett járulékkövetelést a Cstv. 57. §-a (1) bekezdése e) pontja szerint, 34 088 Ft-ot mint nyilvántartásba vételi díjat a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint, 2 536 215 Ft összegű pótlékot és bírságot a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint besorolva tartson nyilv...
BH 2001.9.440 A felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, de a felszámoló által a felszámolás alatt kifizetett munkabért terhelő társadalombiztosítási járulékot felszámolási költségként kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 12. § (1) bek. a) pont, 57. § (1) bek. a) és b) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 1997. évi LXXX. tv (a továbbiakban: Tbtv.) 4. § és 20. §, 1991. évi XVIII. tv 15. § (7) bek., 17. §, 46. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 22/XII. sorszámú végzésével kötelezte a felszámolót, hogy a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár hitelező 1998. április 21-én pontosított követeléséből 2 843 707 Ft felszámolás előtt keletkezett járulékkövetelést a Cstv. 57. §-a (1) bekezdése e) pontja szerint, 34 088 Ft-ot mint nyilvántartásba vételi díjat a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint, 2 536 215 Ft összegű pótlékot és bírságot a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint besorolva tartson nyilván, ezen felül 3 689 058 Ft felszámolás alatt keletkezett járulékkövetelést mint felszámolási költséget 15 napon belül fizessen ki a hitelezőnek.Végzésének indokolásában utalt arra, hogy a felszámolás közzététele 1997. december 23-án történt a Cégközlöny 52. számában. A felszámolás kezdete 1997. október 2-a, ezért a jelen eljárásban a lényegesen az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) rendelkezései az irányadóak. A Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár hitelező különböző követeléseket jelentett be a felszámolónak, amelyeket az nyilvántartásba vett. A hitelező az eljárás során kifogást nyújtott be a bírósághoz, amelyben kérte kötelezni a felszámolót, hogy 4 242 791 Ft járulékot és 1 844 529 Ft bírságot a többször mód. Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján felszámolási költségként fizessen ki. A felszámoló az 1998. december 9-én tartott meghallgatáson az ellenőrzés során megállapított járulék, bírság és pótlék összegét elismerte, álláspontja szerint a hitelezőnek ezen igénye a felszámolás előtti időszakra vonatkozik, ezért a többször mód. Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint kell besorolni. A követelések pontosítása után a felek képviselői csupán abban a kérdésben kérték a bíróság állásfoglalását, hogy a hitelező felszámolás alatt keletkezett követelése a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) vagy e) pontja szerinti követelésnek tekintendő-e. Az elsőfokú bíróság a többször mód. Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjára, valamint a (2) bekezdésre figyelemmel megállapította, hogy a felszámoló a felszámolás előtt keletkezett csoportos munkabér-követelést a felszámolás alatt fizette ki, ezért a kifizetett munkabér társadalombiztosítási járuléka felszámolási költségnek minősül, amit a többször mód. Cstv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint az esedékességkor kell kielégíteni. Így az 1998. évben esedékessé vált ilyen címen felmerült 3 689 058 Ft-ot ezen a módon kell besorolni és kifizetni a hitelező részére.
Az elsőfokú bíróság végzésének társadalombiztosítási járulékot besoroló rendelkezését a felszámoló támadta fellebbezéssel. Kérte, hogy a 3 689 058 Ft felszámolás előtt keletkezett követelést mint hitelezői igényt a többször mód. Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint vehesse nyilvántartásba.
Előadta, hogy az elsőfokú bíróság végzésének 4. pontjában alkalmazott jogértelmezés téves, és több jogszabály előírásaival ellentétes. A felszámolási eljárásban csoportos hitelezői igényként bejelentésre került 9 459 124 Ft követelés, amelynek jogalapja az adós dolgozóinak ki nem fizetett teljesítménybér. A felszámoló az igényt elismerte, felszámolás előtt keletkezett követelésként visszaigazolta, mint a többször mód. Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti igényt. A felszámoló a kifizetéskor levonta a jövedelmet terhelő személyi jövedelemadót, egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot. Az elsőfokú bíróság végzése sérti a hitelezők érdekeit, hiszen ha kifizetésre kerülne a társadalombiztosítási járulék, a bíróság megállapítása szerint megelőzné a más jogos b) kategóriás hitelezői igényeket. Álláspontja szerint a többször mód. Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének a) pontja "ezeket terhelő" szóhasználata nem a munkabért terheli, hanem a munkáltatót, mint azt az 1997. évi LXXX. törvény 20. §-a tartalmazza. A törvény szövege külön kiemeli az egészségügyi hozzájárulást, amelyből az is következik, hogy nem lehet analóg értelmezni a munkabért és a munkáltatót terhelő járulékokat. Ugyanígy különbséget tesz az 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbtv.) 20. §-ának rendelkezése. A végzés ellentétes a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 17. §-ában, 46. §-ának (2) bekezdésében és 15. §-ának (7) bekezdésében foglalt előírásokkal is.
A felszámoló fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére állt adatok alapján megalapozott végzést hozott az ügyben. A felszámoló a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzésének a megváltoztatására.
A nem vitás tényállás szerint a jelen ügyben a hitelező a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabér és egyéb bérjellegű juttatás felszámolás alatt történő kifizetésével kapcsolatos igényt érvényesített. A felszámoló által történő besorolásra vonatkozólag a rendelkezést a többször mód. Cstv. 57. §-a tartalmazza. Az 57. § (1) bekezdésének a) pontja szerint kell besorolni a felszámolás (2) bekezdése szerinti költségeit. A (2) bekezdés a) pontja szerint a felszámolási költségek közé tartoznak az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is, ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást is).
Az elsőfokú bíróság az idézett jogszabályhelyben foglaltaknak megfelelően módosította a felszámoló által alkalmazott besorolást. Tévesen hivatkozott a fellebbezés arra, hogy "az ezeket terhelő" kifejezés nem az esedékessé vált munkabér és egyéb bérjellegű juttatások vonzata. A jogszabály nem csupán ezen a helyen, hanem a többször mód. Cstv. 12. § (1) bekezdésének a) pontjában is használja ezt a kifejezést, itt azonban részletesen is felsorolja a különböző járulékokat. Így taxatíve felsorolja, hogy a munkabért és bér jellegű egyéb juttatásokat terhelő személyi jövedelemadó-előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulékok terhelik.
A felszámoló által hivatkozott Tbtv. 4. §-a tartalmazza a társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó fogalmakat és értelmező rendelkezéseket. A 1) pont alatt járulékként sorolja fel a nyugdíjjárulékot, a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékot (a továbbiakban ez utóbbi kettő együtt: társadalombiztosítási járulék), a táppénz-hozzájárulást és a baleseti járulékot. Ezek a járulékok a kifizetendő munkabérhez és a bér jellegű egyéb juttatásokhoz kapcsolódnak, a jogszabály csupán a vonatkozásban tesz különbséget, hogy melyik járulékot fizeti a biztosított és melyiket a foglalkoztató. A felszámoló által is hivatkozott 20. § szerint a foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után fizeti a meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot. A 18. § szerint a biztosított fizeti az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot.
Ebből eredően egyértelműen megállapítható, hogy a jövedelem után kerülnek megfizetésre a különböző járulékok. Ezért helyesen került a többször mód. Cstv.-ben meghatározásra "az ezeket terhelő" kitétel.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság: a jelen esetben csupán az merülhet fel, hogy azonos időpontban vált-e esedékessé a felszámolási költség, mert ebben az esetben a többször mód. Cstv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint az esedékességkor a követelések arányában, nem pedig egyenlő mértékben kell kiegyenlíteni a tartozásokat. A kielégítésük szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a törvény a költségek egyes fajtáit milyen sorrendben sorolta fel.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének nem fellebbezett részét nem érintve, fellebbezett rendelkezését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján, lényegében annak helyes indokaira tekintettel helybenhagyta.
(Legf. Bír. Fpk.VIII.32.352/1999. sz.)