hirdetés
További témák

Ismét terítéken a lízing áfája az EU-ban

  • adozona.hu

Azok után, hogy nemrég az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentősen újraértelmezte a zárt végű pénzügyi lízing fogalmát, egy friss főtanácsnoki vélemény újabb „áfabombát” dobott az eddigi gyakorlatra. Míg ugyanis a pénzügyi lízing díját már hosszú évek óta áfás és áfamentes részre bontják a lízingbeadók, addig a főtanácsnok véleménye szerint a díjat egységesen, áfásan kellene kezelni. Ennek komoly kihatásai lehetnek a magyarországi lízingpiacra is, így érdemes kiemelten figyelni az ügy alakulását – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

hirdetés
hirdetés

Ahhoz képest, hogy a pénzügyi lízing régóta meghatározó finanszírozási formája az európai gazdaságoknak, meglepően bizonytalan az áfakezelése. Az állóvízbe az első követ egy 2012-es EUB-ítélet dobta, amelyre tavaly ráerősített a Mercedes-Benz Financial Services ügyében hozott ítélet. Ezek alapján zárt végűnek, azaz termékértékesítésnek tekintendők egyes olyan pénzügyi lízingügyletek is, amelyeket korábban a magyarországi adóhatósági gyakorlat egyértelműen nyílt végűnek, azaz szolgáltatásnyújtásnak tekintett.

A múlt héten azonban az EUB főtanácsnoka máris ledobta a következő „áfabombát” a lízingügyletekre. Véleményében ugyanis azt fejtette ki, hogy szerinte ellentétes az uniós áfaszabályokkal az, ha a lízingdíjat áfás tőkerészre és áfamentes kamatrészre bontják meg. Szerinte ugyanis az ilyen megbontás mesterséges, és e helyett a teljes lízingdíjat áfakötelessé kellene tenni.

Mi a magyar gyakorlat?

A pénzügyi lízing kezelésének magyarországi gyakorlatát egy 2008-as adóhatósági tájékoztató határozza meg. E szerint a pénzügyi lízing olyan összetett ügylet, ami értékesítési és hitelezési elemet is tartalmaz. Az adóhatósági tájékoztató alapján a piac az ilyen ügyleteket rendszerint megbontja áfás értékesítési és áfamentes „hitelezési” ügyletre – ecseteli Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

Mi várható ezután?

Ha az unió bírósága is magáévá tenné a főtanácsnok véleményét, akkor annak két fontos következménye lenne. Egyrészről a lízingdíj egésze áfakötelessé válna. Ez gazdálkodók között várhatóan nem járna tényleges költségnövekedéssel, hiszen a lízingbe vevő jellemzően levonásba tudja helyezni az áfát. Magánszemély lízingbe vevőknél viszont várhatóan meg fogja növelni a lízingdíjat az áfa kiterjesztése a finanszírozási részre.

Az érem másik oldala ugyanakkor az, hogy a főtanácsnok véleményének elfogadása esetén a lízingcégek már teljes egészében áfalevonásra jogosító tevékenységet végeznének, ezért praktikusan a teljes input áfájukat levonásba helyezhetnék. Ez számukra megtakarítást jelentene.

Mivel érvel a főtanácsnok?

A főtanácsnok arra az uniós gyakorlatra alapozza a véleményét, mely szerint nem lehet mesterségesen elemeire bontani ügyleteket pusztán azért, mert azok díjazása a számlán vagy a felek megállapodásában elkülönülten szerepel. Márpedig egy lízingügylet esetén – így a főtanácsnok – a lízingbe vevő célja nem az, hogy egyfelől hitelt vegyen fel, másfelől a lízingelt tárgyat megszerezze. Kizárólag a termék használata és megszerzése a célja mindazon egyéb szolgáltatásokkal egyetemben, amelyek egy pénzügyi lízinggel szokásosan együtt járnak. Erre tekintettel pedig a főtanácsnok szerint mesterséges az a megbontás, amit mind Magyarországon, mind például az Egyesült Királyságban alkalmaznak, ahol a lízingdíjat áfás tőkerészre és áfamentes kamatrészre bontják.

A főtanácsnok véleménye nem köti az unió bíróságát, ugyanakkor a brit gyakorlat nyomán kifejtett véleménye elég meggyőző ahhoz, hogy azt komolyan lehessen venni, és nagy jelentőséget tulajdonítson a bíróság ugyanezen ügyben meghozandó ítéletének.

A főtanácsnok véleményével nemcsak az ügyben érdekelt Egyesült Királyság, hanem az Európai Bizottság is vitába szállt, éppen ezért korántsem borítékolható, hogy ezt a véleményt az unió bírósága is osztja majd. Ráadásul bizonyos eljárási sajátosságok miatt még az is elképzelhető, hogy a bíróság nem is tekinti feladatának azt, hogy ebben a kérdésben döntsön.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, garantáltan megkapja a HVG Extra Business és HVG Extra Pszichológia egy-egy számát, ezen kívül részt vehet a sorsoláson, amelyen wellnesshétvégét és Kern András zenés estjére nyerhet két jegyet! Az akció feltételei a 2018. április 26-tól 2018. május 31-ig megrendelt, és 2018. június 8-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Ingatlan – 5 százalékos áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

5% áfa építőiparban

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Közösségi termékértékesítés számlatartalma

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2018 május
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X