hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Távolléti díj, szabadság: ezek az új szabályok augusztustól

  • adozona.hu
2

Az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely többek között módosítja a Munka Törvénykönyve távolléti díj számítását. Ennek értelmében távollét (például szabadság) esetén a munkabér nem változik a munkanapok számától és a távollét időtartamától függően. Az új szabályozás 2013. augusztus 1. napján lép hatályba és visszamenőleg nem hatályos, azaz először a 2013. július hónapjára járó munkabérek kiszámításakor alkalmazható. Emellett módosulnak a szabadság kiadásának egyes szabályai is, amelyek részben 2013.augusztus 1-én, illetve 2014. január 1-én lépnek hatályba.

A Munka törvénykönyvének (Mt.) 2013. január 1. napjától hatályos a távolléti díj számítására vonatkozó szabályai többféle értelmezésre adtak lehetőséget, ami sok esetben bizonytalanságot okozott a jogalkalmazás során. A módosítás oka, hogy a hatályos szabályozás miatt a munkavállaló havi munkabére bizonyos esetekben – például szabadság esetén – kevesebb, illetve ritkább esetben akár több is lehetett a munkaszerződés szerinti alapbérénél, attól függően, hogy az adott hónap hány munkanapból áll. Az elfogadott módosítás értelmében a távolléti díj összege nem függ többé az adott hónap munkanapjai számától és a távollét időtartamától sem, azaz a munkabér sem csökken vagy nő e két tényező miatt.

„A hatályos szabályozás különösen az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók számára okozott eltéréseket. Az új szabályozás célja, hogy a munkavállaló a munkanapok számától függetlenül mindig azonos összegben kaphassa meg a havi bérét.” – foglalta össze Keller Anikó, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje. Egyúttal a szabályozás egyszerűsödik is, így vélhetően csökken a munkáltatók adminisztrációs munkája is. A távolléti díj számításának új szabályai először a 2013 július hónapjára esedékes munkabérek kiszámítása során alkalmazhatóak. A módosítás a bérszámfejtéssel már lezárt időszakban esedékessé vált munkabérek számítását nem érinti.
A szabadság kiadását érintő változások a munkáltatók és munkavállalók széles körét érintik. Egy 2013. augusztus 1-vel hatályba lépő új szabály a szabadság kiadásának rugalmasságát némileg csökkenti azzal, hogy az esedékesség évét követő év végéig kiadható szabadságról a feleknek minden naptári évben külön megállapodást kell kötniük. Ráadásul, míg a hatályos szabályok szerint az alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság egyharmadáról lehetett a megállapodásban rendelkezni, addig augusztus 1-től a megállapodás kizárólag az életkor szerinti pótszabadságra korlátozódik. Így a módosítás értelmében a 39. életévüket be nem töltött munkavállalók esetében csökken az átvihető napok száma. Nem világos, hogyan érinti ez az új szabály a hatályba lépése előtt már megkötött megállapodások érvényességét.
Egy 2014. január 1-én hatályba lépő módosítás nyomán viszont egyértelművé válik, hogy a munkavállalóknak évente egy alkalommal járó 14 nap egybefüggő szabadság azt jelenti, hogy ennyi időre folyamatosan, megszakítás nélkül mentesíteni kell a munkavállalót a munkavégzés és a rendelkezésre állás alól.  A 14 egybefüggő szabadságos napba tehát be kell számítani azokat a napokat is, amikor a munkavállaló -– más okból, a szabadság kiadása nélkül - sem végez munkát, tehát amikor például az egyenlőtlen munkaidő-beosztású munkavállalónak a munkáltató a felgyülemlett pihenőidőt adja ki.
Az Mt. alapján távolléti díjjal kell számolni (a régi Mt.-ben alkalmazott átlagkereset helyett) olyan időszakok esetében, amikor a munkáltató munkavégzés nélkül fizet a munkavállalónak (pl. szabadság alatt, felmondás esetén a felmentési időre stb.), illetve egyes juttatások megállapítása esetén (pl. végkielégítés, jogellenes felmondás esetén elmaradt munkabérként követelt kártérítésként stb.).
A jelenleg még hatályos szabályozás szerint a távolléti díjat a következők alapján kell kiszámolni: havi alapbérnél az egy órára járó alapbér meghatározása során a havi alapbér összegét osztani kell általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, illetve általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a 174 óra időarányos részével. Ezt a szabály kell alkalmazni egyenlőtlen munkaidő-beosztás, illetve órabéres díjazás esetén is.
Ezzel szemben az új, augusztustól hatályos szabályozás szerint: nem egységesen minden hónapra 174 órával, hanem az adott hónapra irányadó munkaórák számával kell a számításokat végezni. Ezen túlmenően az új szabályozás tartalmazza azt is, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibér esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül –jár a havi alapbére.

Az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely többek között módosítja a Munka Törvénykönyve távolléti díj számítását. Ennek értelmében távollét (például szabadság) esetén a munkabér nem változik a munkanapok számától és a távollét időtartamától függően. Az új szabályozás 2013. augusztus 1. napján lép hatályba és visszamenőleg nem hatályos, azaz először a 2013. július hónapjára járó munkabérek kiszámításakor alkalmazható. Emellett módosulnak a szabadság kiadásának egyes szabályai is, amelyek részben 2013.augusztus 1-én, illetve 2014. január 1-én lépnek hatályba.  

A Munka törvénykönyvének (Mt.) 2013. január 1. napjától hatályos, a távolléti díj ⃰számítására vonatkozó szabályai többféle értelmezésre adtak lehetőséget, ami sok esetben bizonytalanságot okozott a jogalkalmazás során. A módosítás oka, hogy a hatályos szabályozás miatt a munkavállaló havi munkabére bizonyos esetekben – például szabadság esetén – kevesebb, illetve ritkább esetben akár több is lehetett a munkaszerződés szerinti alapbérénél, attól függően, hogy az adott hónap hány munkanapból áll. 
Az elfogadott módosítás értelmében a távolléti díj összege nem függ többé az adott hónap munkanapjai számától és a távollét időtartamától sem, azaz a munkabér sem csökken vagy nő e két tényező miatt.

„A hatályos szabályozás különösen az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók számára okozott eltéréseket. Az új szabályozás célja, hogy a munkavállaló a munkanapok számától függetlenül mindig azonos összegben kaphassa meg a havi bérét.” – foglalta össze Keller Anikó, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Egyúttal a szabályozás egyszerűsödik is, így vélhetően csökken a munkáltatók adminisztrációs munkája is. A távolléti díj számításának új szabályai először a 2013 július hónapjára esedékes munkabérek kiszámítása során alkalmazhatóak. A módosítás a bérszámfejtéssel már lezárt időszakban esedékessé vált munkabérek számítását nem érinti.
A szabadság kiadását érintő változások a munkáltatók és munkavállalók széles körét érintik.


Egy 2013. augusztus 1-vel hatályba lépő új szabály a szabadság kiadásának rugalmasságát némileg csökkenti azzal, hogy az esedékesség évét követő év végéig kiadható szabadságról a feleknek minden naptári évben külön megállapodást kell kötniük. Ráadásul, míg a hatályos szabályok szerint az alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság egyharmadáról lehetett a megállapodásban rendelkezni, addig augusztus 1-től a megállapodás kizárólag az életkor szerinti pótszabadságra korlátozódik. Így a módosítás értelmében a 39. életévüket be nem töltött munkavállalók esetében csökken az átvihető napok száma. Nem világos, hogyan érinti ez az új szabály a hatályba lépése előtt már megkötött megállapodások érvényességét.

Egy 2014. január 1-én hatályba lépő módosítás nyomán viszont egyértelművé válik, hogy a munkavállalóknak évente egy alkalommal járó 14 nap egybefüggő szabadság azt jelenti, hogy ennyi időre folyamatosan, megszakítás nélkül mentesíteni kell a munkavállalót a munkavégzés és a rendelkezésre állás alól.  A 14 egybefüggő szabadságos napba tehát be kell számítani azokat a napokat is, amikor a munkavállaló -– más okból, a szabadság kiadása nélkül - sem végez munkát, tehát amikor például az egyenlőtlen munkaidő-beosztású munkavállalónak a munkáltató a felgyülemlett pihenőidőt adja ki.

⃰ Az Mt. alapján távolléti díjjal kell számolni (a régi Mt.-ben alkalmazott átlagkereset helyett) olyan időszakok esetében, amikor a munkáltató munkavégzés nélkül fizet a munkavállalónak (pl. szabadság alatt, felmondás esetén a felmentési időre stb.), illetve egyes juttatások megállapítása esetén (pl. végkielégítés, jogellenes felmondás esetén elmaradt munkabérként követelt kártérítésként stb.).A jelenleg még hatályos szabályozás szerint a távolléti díjat a következők alapján kell kiszámolni: havi alapbérnél az egy órára járó alapbér meghatározása során a havi alapbér összegét osztani kell általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, illetve általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a 174 óra időarányos részével. Ezt a szabály kell alkalmazni egyenlőtlen munkaidő-beosztás, illetve órabéres díjazás esetén is. Ezzel szemben az új, augusztustól hatályos szabályozás szerint: nem egységesen minden hónapra 174 órával, hanem az adott hónapra irányadó munkaórák számával kell a számításokat végezni. Ezen túlmenően az új szabályozás tartalmazza azt is, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibér esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül –jár a havi alapbére. 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
m.nagy

Tisztelt Szakértő! Nincs egységes álláspont arra, hogy az augusztus 1-től hatályba lépő törvénymódosítást már a júliusi vagy csak az augusztusi távolléti díjakra kell alkalmazni. A programozók ( NEXON, PC Szoftver) szerint az augusztusi távolléti díjakra kell először alkalmazni az új szabályokat. A módosításokat is e szerint végzik a számfejtéshez. Viszont ha utánanézek a szakmai oldalakon, akkor 50-50% -ban lehet mindkét variációt olvasni. Önök szerint miért kell a júliusi távolléti díjakra alkalmazni?
Válaszukat előre is köszönöm!

Turi Kati

Az lenne a kérdésem, hogy kötelező-e kiadni a 14 nap egybefüggő szabadságot ( szabadnapot)a dolgozónak ? Arra gondolok, hogy a dolgozó nem szeretne egybefüggően folyamatosan 14 napot távol lenni a munkából, hanem úgy szeretné kivenni a szabadságát, hogy max. 7 napot legyen egyszerre távol.
Azzal indolja ezt a dolgozó, hogy a munkája nem teszi lehetővé a 14 napos távollétet. Kötelezheti-e a munkáltató ebben az esetben a dolgozót arra, hogy kivegye a 2 hét szabadságot?
Válaszukat előre is köszönöm.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bt. kültag alkalmi munkavállalóként

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink