hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szabadság és biztosítás behívásos munkaviszonyban

  • adozona.hu

Behívásos munkaviszonyban hogyan kell bért fizetni, szabadságot és betegszabadságot kiadni? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

hirdetés

Olvasónk a következőkben ecsetelte a szituációt: „Cégünk rendelési állománya igen hullámzó. A változó igényeknek megfelelő munkaerő-szükségletet eddig alkalmi munkavállalók alkalmazásával hidaltuk át. Ez azonban időben és létszámban is korlátozta a lehetőségeinket. Most hallottam a behívásos munkaviszonyról. Amit eddig olvastam róla, az segítene megoldani az alkalmi munkavállalók alkalmazásával járó többletadminisztrációt. De az alábbi kérdésekre még nem találtam meg a megnyugtató választ. Kell-e állásidőre bért adnom nekik, ha nem végeznek munkát? Szabadságot hogyan számolok el nekik? Jár-e nekik betegszabadság, felmondási idő? Mi van akkor, ha egy hónapban egy napot sem dolgoznak? Szünetel a biztosításuk?”
Valóban jó megoldás ilyen esetekre a munkavégzés behívás alapján intézménye – ismerte el szakértőnk. Hozzátéve: ez a részmunkaidős foglalkoztatás speciális formája, melyből látható, hogy egyébként semmiben sem különbözik a hagyományos munkaviszonytól, annyiban speciális, hogy munkáltató ezzel a megoldással a munkavállaló munkával történő ellátását hozzá tudja igazítani a szolgáltatás, a termelés ciklikusságához, így ki tudja váltani azokat az üresjáratokat, amikor munkavégzés hiányában is köteles lenne bért fizetni.

Csak abban az esetben alkalmazható megoldás, ha a felek a munkaszerződésben megállapodnak ebben a foglalkoztatási formában.

Jellemzői:

• a munkaidő legfeljebb napi 6 óra lehet,

• a munkaidő keretjelleggel kerül meghatározásra,

• a munkaidő-keret mértéke maximum négyhavi lehet,

• a munkavégzés kezdetét és végét a munkáltató határozza meg azzal, hogy legalább 3 nappal korábban közölnie kell a dolgozó felé, hogy munkára kívánja igénybe venni.

Tehát a munkáltató csak akkor veszi igénybe a munkavállalót munkavégzés céljából, amikor valóban tud neki munkát adni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lenne köteles foglalkoztatni a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkaidőben. Tehát állásidőre járó díjazás nem jár azokra a napokra, amikor nem kell munkát végeznie a dolgozónak, de ha a munkaidő-beosztás szerinti munkaidő mértékét (munkaidő-keret átlagában) nem meríti ki a munkáltató, abban az esetben jogosult állásidőre a munkavállaló.

Szabadságra, betegszabadságra, felmondási időre ugyanúgy jogosult a dolgozó, mint a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén (tehát alkalmazni kell a munka törvénykönyve e körben előírt rendelkezéseit).

A szabadság kiadása esetén kiindulópont, hogy rendes évi szabadság részmunkaidőben is teljes mértékben jár (tehát nem érvényesül az időarányosság elve).

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadnia a munkáltatónak azzal, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra figyelemmel a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Tehát szabadságot a beosztás szerinti munkanapokra, illetve az ezek közötti szabadnapokra (amikor nincs beosztva a dolgozó, de nem is pihenőnapját tölti) is ki lehet adni. A szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A szabadság tartamára távolléti díjra jogosultak a dolgozók – jegyezte meg dr. Hajdu-Dudás Mária.

Ha egyetlen napon sem dolgoznak a munkavállalók adott hónapban, a biztosítás akkor sem szünetel, hiszen fennáll a munkaviszony, csak a munkáltató „nem hívja be” dolgozni a munkavállalót. A munkaviszony teljes tartama alatt, az egyes behívások között is fennáll a biztosítási jogviszony.

A behívást a T1041-es nyomtatványon az általános szabályok szerint kell bejelenteni, figyelembe véve a NAV alábbi álláspontját:

1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2. § (5) bekezdése alapelvi szinten rögzíti, hogy a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Így a behívás alapján történő munkavégzés esetében is a munkaviszony alapján létrejön a biztosítási jogviszony, amit a T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni az állami adóhatóságnak. A behívás alapján történő munkavégzés esetében a munkaviszony a két behívás közötti időszakban is folyamatosan fennáll, nem szünetel. Erre tekintettel a Tbj. 8. §-a nem alkalmazható, azaz nem szünetel a munkavállaló biztosítása.”

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Bt.-beltag és kültag lehet katás

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás vállalkozó háziorvos

Szipszer Tamás

adószakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X