hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Óvodásokat hülyézett le és bántalmazott – sérelmezte, hogy elbocsátották

  • adozona.hu
2

Egy óvodapedagógus többször is bántalmazott óvodásokat, ezért konfliktusba keveredett munkáltatójával és a gyerekek szüleivel is. A munkáltatói felmondást bíróságokon megtámadta, majd az ügy felülvizsgálatát kérte a Kúriától.

hirdetés
hirdetés

Az óvodapedagógus végzettséggel rendelkező felperes 2001. szeptember 1-jétől helyezkedett el az alperesnél. 2008. júniusáig az „A” csoportban volt óvodapedagógus, majd a szülőktől érkező panaszok miatt a „B” csoportba került, ahonnan újabb szülői panaszok, valamint egy csoportpénzzel kapcsolatos konfliktus miatt 2011. szeptember 1-jétől a „C” csoportba került. 2011. október 13-án a szülői szervezet vezetői a felperessel szembeni bizalom hiányára hivatkozva a „C” csoportban óvónőváltást kértek. 2011. november 29. és 2012. május 25. napja között több szülői panasz érkezett, amelyek szerint a felperes meghúzta egy kislány haját; hülyének nevezte a csoportba járó gyermekeket; egy gyermeket megpofozott, majd az ajtóhoz vágott, akit a bántalmazást követően többször megszégyenített a csoport előtt, rákiabált, hogy hazudott, illetve arra próbálta rávenni, hogy mondja azt, nem történt semmi; egy gyermeket az óvoda udvarán futás közben a ruhájánál fogva elkapott, megrántotta és azt mondta neki, hogy ne szaladgáljon.

2012. május 3-án az óvoda vezetése a felperes munkáját ellenőrizte, melyről készült dokumentáció szerint a tornaöltözőben a felperes az egyik kisgyermeket megrázta; a gyermekeket nem ösztönözte, dicsérte, hanem folyamatosan rendre utasította; a foglalkozáson két baleset is történt; a testneveléshez kapcsolódó higiéniás feladatokat a gyermekekkel nem végeztette el. A történtekkel foglalkozó nevelőtestületi megbeszélésen a felperes csoportjában dolgozó másik óvónő arról számolt be, hogy a kisfiú neki is megerősítette, miszerint a felperes megütötte az arcát, és az ajtóhoz vágta. Egy másik óvodapedagógus pedig azt tapasztalta, hogy az előző évben a felperes fejbe vágott egy kisfiút, mert belenyúlt a levesbe. Volt, aki arról tett említést, hogy a felperes bezárt egy kisfiút egy ablaktalan, sötét tárolóhelyiségbe büntetésből. 2012. május 10-én a „C” csoportba járó gyermekek szülei közül 16-an az intézményvezetőtől kérték az óvónőváltást a felperes stílusa, hangneme, a gyermekekkel való bánásmód miatt. A csoport szülői közössége 2012. május 14-én emiatt a jegyzőhöz is fordult.

A panaszlevél nyomán a fenntartó intézkedés megtételére szólította fel az alperes vezetőjét, aki 2012. május 25-én vizsgálatot indított a felperes munkaköri alkalmassági vizsgálat iránt, amely a felperes munkaköri alkalmasságát állapította meg. Ugyanezen napra a felperes tevékenységével kapcsolatos panaszok tisztázása végett rendkívüli szülői értekezletet hívtak össze, melyről jegyzőkönyv készült. A jegyző a panaszokat a nyomozóhatósághoz továbbította, amely vádat emelt a Dunaújvárosi Járásbíróság előtt a felperessel szemben kiskorú veszélyeztetésének büntette miatt.

Az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel megszüntette 2012. augusztus 23-án. Az indokolás szerint a felperes munkavégzésével több éve problémák vannak. Egyfelől a nevelésére, gondozására bízott gyermekekkel szemben tanúsított nem megfelelő stílusa, pedagógiai hibái említhetők, amelyek néhányszor a kiskorúak veszélyeztetéséhez vezettek. A másik probléma a kollégákkal, vezetőkkel szemben tanúsított viselkedése, együttműködési hiányosságai, fegyelmezetlen munkavégzése. A problémák 2008-ra nyúlnak vissza, amelyek ekkor, valamint 2011-ben és 2012-ben a vezető intézkedésének szükségességét vonta maga után (más csoportba helyezés, figyelmeztetés, vizsgálat elrendelése). A munkáltató az intézkedésben értékelte a gyermekbántalmazások miatti szülői panaszokat, a „C” csoportbeli óvodapedagógusi munkát illető testületileg megfogalmazott szülői kifogásokat, a kiskorú veszélyeztetése büntette miatt a felperessel szemben indított büntető eljárás tényét. Az óvodavezetés a gyermekek, a szülők és a dolgozók nyugalma, a dunaújvárosi óvodák jó hírnevének megtartása érdekében intézkedett a helyzet rendezése végett. A felmentés hivatkozott a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gytv.) 6. § (5) bekezdés szerinti gyermeki jogok, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Ktv.) 19.§ (7) bekezdés a), b), c) pontjára azzal, hogy az óvónő magatartása az alapvető pedagógiai normákat, a munkáltatói intézmény alapértékeit is sértette.

A felperes módosított keresete a felmentés jogellenességének jogkövetkezményeként elmaradt jövedelme megfizetésére irányult. Vitatta a felmentés indokainak tényszerűségét, a munkavégzésével, magatartásával kapcsolatos kifogások megalapozottságát. Állítása szerint a kötelezettségeinek eleget tett, a munkáját megfelelően elvégezte. Alkalmasságát az foglalkozás-egészségügyi, illetve a párhuzamosan folyamatban lévő büntető eljárásban beszerzett szakértői vélemények cáfolják. Visszautasította a gyermekbántalmazás vádját. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest az alperes javára perköltség megfizetésére megállapítva, hogy a kereseti illetéket az állam viseli. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kötelezte a felperest az alperes fellebbezési költsége megfizetésére.

A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, a keresetének helytadó, elsődlegesen munkakörébe visszahelyező, másodlagosan az alperest kártérítés és végkielégítés megfizetésére kötelező határozat meghozatalát kérte,  a jogerős ítélet a 10/2007. (II.16.) kormányrendelet 19. §-ába, valamint a Pp. 206. § (1) bekezdésébe ütközését állítva.
A Kúria megállapította, hogy a felperes a Pp. 206. § (1) bekezdés megsértését alaptalanul állította. Az eljáró bíróságok a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján, azokat összességükben értékelve, helyes mérlegeléssel állapították meg a tényállást, helyesen értékelték a tanúk vallomásait. Helytállóan értékelték a felperes által hivatkozott orvosszakértői vizsgálat és szakorvosi vélemény adatait, és helytálló következtetést vontak le arról, hogy a felperes egészségügyi alkalmasságától független kérdés a szakmai alkalmasság. Ezzel összefüggésben a lefolytatott bizonyítási eljárásból a logikai szabályainak megfelelő, okszerű következtetést vontak le a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontja munkáltató általi jogszerű alkalmazásáról. Ezért az Mt. 82. § alkalmazásának nem lehetett helye. Az eljárt bíróságok a Kjt. 30. § (3) bekezdés alapján a bírói gyakorlatnak megfelelően foglaltak állást arról, hogy a felperes felmentését megelőző meghallgatásának elmaradása a munkáltató intézkedésének jogellenességét nem eredményezi. Helytálló az eljáró bíróságok érvelése, hogy a felperessel szemben folyamatban lévő büntető eljárás adatai az óvodapedagógusi munkakörből eredő kötelezettségek megsértése körében értékelhetők voltak, a munkaügyi perben eljáró bíróság nem a felperes büntetőjogi felelősségéről döntött. A bíróságok helytállóan értékelték a felperes munkavégzésében 2008-tól jelentkező, a munkakörére való alkalmasságát megkérdőjelező panaszokat és kifogásokat a felperes szakmai alkalmatlanságát felvető folyamat részeiként, mely az általa gondozott gyermekek szüleinek részéről testületi fellépést, a fenntartóhoz történő panasz benyújtását és büntető eljárást eredményezett. A felperes nem megfelelő pedagógiai módszereit a munkatársai és a felettesei is észlelték. Az erre vonatkozó adatokat is jogszabálysértés nélkül értékelték a bíróságok. Mindezekre tekintettel az eljáró bíróságok jogszabálysértés nélkül állapították meg, hogy a felperes a munkavégzése során megsértette a Ktv. 19. (7) bekezdés a)., b)., c) pontját, valamint a Gytv. 6. § (5) bekezdését, ezért a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjára alapított felmentés jogszerű.

A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a 2017. júniusban megjelenő HVG Adó 2017 – évközi változások különszámot is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2017. június 20-ától július 31-éig megrendelt, és 2017. augusztus 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (2)

moderator

Elég szomorú, hogy a magyar jogrendszerben ennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy gyermekeket bántalmazó embert eltávolítsanak a gyermekek környezetéből. Sajnálom azokat a gyerekeket, akiknek vele kellett végig szenvedniük az óvoda éveit. :-(

shskft

Hát ez nem semmi!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Szívességbe kapott gépkocsi használata

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Cégautóadó-fizetési kötelezettség

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Nyílt végű lízing és cégautóadó

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2017 július
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X