hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Oszt jónapot! Meddig mehet a munkaadói megtorlás?

  • adozona.hu

Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Erre a mondásra alapozhatta a munkavállalók megbüntetését egy munkaadó. Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

A kérdést részletesen így szólt: Egy munkahelyen a munkaadó belépett az üzletbe, és a műszakban dolgozók – állítása szerint – nem köszöntek neki, ezért addig nem akar bért fizetni a dolgozóknak, amíg egy jegyzőkönyvet alá nem írnak, elismerve, hogy nem köszöntek, és be nem fizetnek 500 forintot kártérítésképpen. Van ehhez joga? Milyen módon lehet kártérítésre kötelezni a munkavállalókat? Milyen eszközei vannak a munkavállalóknak ilyen esetben?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az Ön által leírt módozat biztosan nem felel meg a jogszabálynak. Nézzük, mit is lehet olyan esetekben tenni, amikor a munkavállaló valamely munkaköri kötelezettségét megszegi.

Első lépésben azonosítsuk be azt a kötelezettséget, melyet a munkavállalók megszeghettek. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 52. §-a alapján a munkavállaló a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást köteles tanúsítani, valamint köteles a munkatársaival együttműködni. Ezen túlmenően az Mt. 6. §-a alapján a munkáltatóval szemben is együttműködési kötelezettség terheli, illetve úgy köteles eljárni, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.

A köszönés elmaradása valamely általános úgynevezett magatartásszabály megsértését jelentheti. Ezt követően azt kell megvizsgálni, hogy milyen jogkövetkezményeket lehet emiatt alkalmazni.

Kétségkívül a legsúlyosabb következmény a munkaviszony megszüntetése lehet. A köszönés elmaradása azonban nem feltétlenül minősül olyan súlyú cselekménynek, amelyre felmondás alapítható. Arra azonban a munkáltató esetleg hivatkozhat, hogy nem tud építeni olyan munkavállalókra, akikkel a bizalmi légkör fenntartása nem lehetséges.

Sor kerülhet az Mt. 53. §-a alapján vétkes kötelezettségszegésért fegyelmi büntetés alkalmazására is. Ennek azonban az a törvényi feltétele, hogy erről kollektív szerződés vagy annak hiányában munkaszerződés is rendelkezzen. Meg kell tehát határoznia valamelyik dokumentumnak, hogy mely magatartások milyen fegyelmi szabálysértésnek minősülnek, mik a jogkövetkezmények, és mi a részletes fegyelmi eljárás. Ennek hiányában – az írásbeli figyelmeztetésen túlmenően – fegyelmi jogkövetkezmény nem alkalmazható. Az írásbeli figyelmeztetés ugyanakkor mindig adható, hiszen az nem minősül vétkes kötelezettségszegésen alapuló jogkövetkezménynek, így nem kell a szigorú feltételeket teljesíteni (kollektív szerződés vagy munkaszerződés részletes szabályai).

A munkabér visszatartásának egyértelműen nincsen helye. Az Mt.161. §-a alapján a munkabérből való levonásnak ugyanis kizárólag végrehajtható határozat, a munkavállaló hozzájárulása vagy előlegnyújtás levonása alapján lehet. A munkáltató „önhatalmú” jogérvényesítése jogsértő.

A munkáltató a munkavállalóval szemben kárigényt fő szabály szerint munkaügyi perben érvényesíthet, melyben a kárt, a károkozó magatartást és az ok-okozati összefüggést bizonyítania szükséges. A minimálbér háromszorosának erejéig ezen túlmenően kivételesen fizetési felszólítást is küldhet a munkavállalónak. Ebben a jogorvoslat módjára, határidejére fel kell külön hívni a figyelmet. Ez ellen ugyanis munkaügyi per kezdeményezhető. Megjegyzem, hogy a köszönés elmaradása miatt kárigény nem érvényesíthető jogszerűen, mivel az a munkáltatónak kárt nem okoz.

Amennyiben pedig a munkáltató a fizetést visszatartja addig, ameddig a munkavállaló nem írja alá a jegyzőkönyvet, nem csupán a jóhiszeműség, tisztesség, joggal való visszaélés követelményeit sérti, hanem annak akár büntetőjogi következményei is lehetnek.

Az arányos reagálás a munkáltató részéről is elvárható. A fent leírtak semmi esetre sem tűnnek ennek. Amennyiben a munkáltató nem tud a munkavállalókkal együttműködni, azt kell megvizsgálni, hogy a munkaviszony megszüntetésének a feltételei fennállnak-e Nem biztos. Érvényesíthető kára, különösképpen önhatalommal érvényesíthető kára pedig nem keletkezett.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózó őstermelő

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelő helyi iparűzési adó 2023

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelő iparűzési adó megosztása

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink