adozona.hu
Törvénysértésre buzdítanak egyes szociális szövetkezetek? Ne dőljön be!
//adozona.hu/munkajog/Ne_doljon_be_Torvenysertesre_buzditanak_egy_1ZUPAR
Törvénysértésre buzdítanak egyes szociális szövetkezetek? Ne dőljön be!
Tetszik
Sorra keresik meg a munkáltatókat különböző szövetkezetek azzal, hogy jelentős járulékköltséget spórolhatnának meg, ha dolgozóikat beléptetnék egy szövetkezetbe, és onnan visszafoglalkoztatnák őket – derül ki az olvasóink által feltett kérdésekből. Utánajártunk a szövetkezeti tagi munkavégzésre vonatkozó szabályoknak.
A szövetkezetek felélesztésével a törvényalkotók eredeti célja az volt, hogy a munkából kirekedt, ezért hátrányos helyzetben lévők számára teremtsen munkalehetőséget, így hozzájáruljon a szociális helyzetük javításához. A szövetkezetek azonban nem tudták betölteni a nekik szánt társadalmi és gazdasági szerepet, például nem ösztönözték a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedését.
Ezért a törvényalkotó egy újfajta szövetkezetet, a szociális szövetkezetet – amelynek speciális fajtája a foglalkoztatási szövetkezet – keltett életre. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 17. §-a kimondja, hogy foglalkoztatási szövetkezetnek legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja. A foglalkoztatási szövetkezet hátrányos helyzetű tagjai számára a munkafeltételek megteremtését elsősorban munkaerő-kölcsönzés, valamint munkaerő-közvetítő útján valósítja meg.
Erre a tevékenységre a munkaerő-kölcsönzésre, a közhasznú kölcsönzőre vonatkozó, valamint a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltételeit szabályozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a szövetkezet saját tagjai esetében munkaerő-kölcsönzési tevékenységet láthat el.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mely esetben lehet törvénysértő szövetkezeti tag foglalkoztatása.
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Kedves Rebeka!
A cikk pont arról szólt, hogy vannak olyan újonan alakuló szövetkezetek, akiknek az a célja, hogy Társaságokat keresnek meg avval, hogy van egy új konstrukció, amellyel járulékokat tudnak spórolni. Erről a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének állásfoglalása az, hogy ezek törvénysértőek : http://szoszov.hu/allasfoglalas-a-gazdasagi-tarsasagok-szamara-szocialis-szovetkezetek-reszerol-felajanlott-tagi
Ugyanakkor a cikk pont arról szólt, hogy lehet olyan formában is működtetni a Szövetkezetet, hogy az nem jogszabálysértő. "saját cégük gazdasági hasznának növelése érdekében" szófordulatot pedig pont az Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége használja, ahogy ez a cikkben is megjelenik.
Üdvözlettel
A cikk nagyon jó, hiánypótló e téren, bár véleményéhez és a szövetség elnökének álláspontjához lenne néhány hozzáfűzni valóm. Ön megalapozott jogi hivatkozásként közölt/kezelt egy szövetségi álláspontot. A tagi munkavégzés, csak az egyik (államilag támogatott) speciális formája a szociális szövetkezeten belüli munkavégzésnek. A kötelező személyes közreműködés munkavégzésre irányuló jogviszonyai ugyanúgy lehetnek az elfogadott tipikus és atipikus keretek is. A szociális jelleg alapvetően a megtermelt javaknak a szövetkezet belső, saját döntésén alapuló differenciált elosztást jelent a tagjai vonatkozásában. A törvény eredeti célját érintve nem munkalehetőségről (munkahelyteremtésről), hanem a munkafeltételek megteremtéséről szól. Ez nem ugyanaz. A részvétel egyéni döntés kérdése (Ön is lehet tagja ilyen szövetkezetnek, ), szociális rászorultság felmérése és a javak elosztása a szövetkezeté. A tagi munkavégzés állami támogatása szigorú kritériumhoz van kötve. Van egy differenciáltabb jellegű megközelítése az országos szövetségnek, a szociális rászorultságra, melynek a törvény társadalmi vitájában is hangot adott, de a törvénybe ez nem került bele. Egyetértek Önnel, hogy szociális szövetkezetek tipikus vagy atipikus formában foglalkoztatott munkavállalóinak kölcsönzésére ugyanazok a feltételek vonatkoznak , mint bármely más gazdasági társaságra. Az új munka törvénykönyvének szabályai ugyanúgy vonatkoznak erre a formára is. A visszakölcsönzés sem tiltott, ennek a cégformához nincs köze. Megemlítette a színlelt munkaszerződés lehetőségét. A jelenlegi szabályozás szerint, a szövetkezeti tagsági jogviszonyban , személyes közreműködéssel végzett tevékenység (amennyiben teljesíti az előírásokat) nem minősíthető ily módon. Munkaügyi megközelítésben a cikk kijelentései nem teljesen helytállóak. Egy struktúrális változtatás a gazdálkodó szervezetek saját döntése. Elfogadott gyakorlat az alvállalkozó bevonása. Az alvállalkozó szövetkezet is lehet. Szociális akár. Az ön által vázolt szituáció negatív színben tünteti fel ezt a jogviszonyt a (bármilyen) szövetkezet vonatkozásában.
A szociális szövetkezetek lehetnek nonprofit jellegűek is, az a meglátásom, hogy ez esetben van társadalmi feladata, míg egy ellenkező jogállású szövetkezetnél a tagok gazasági érdeke a befolyásoló tényező . Ebben a kontextusban az Ön által idézett szöveg "saját cégük gazdasági hasznának növelése" , mint negatív kijelentés nem értelmezhető (és érdekes, hogy Ön sem kérdőjelezte meg), hiszen itt pontosan ez a cél a tagok szempontjából.
A tagok nyilvános felhívás útján történő gyűjtése például kft.-nél is tiltott, amellet hogy ilyen tényállás a leírtakban nem valósul meg. Amennyiben egy (nem szövetkezeti) munkaerő-kölcsönző tesz ajánlatot valamely cégnek , hogy a (vissza) kölcsönzéssel segíteni tud a humánerőforrás-igény ingadozásának kiegyenlítésében, (ahogy az Mt. lehetővé teszi) az törvénytelen lenne? Nyilvános felhívásnak minősülne?