hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkavégzés helye: nem szükségszerű elem a szerződésben

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

A hatályos szabályok szerint a munkaszerződésben a munkavállaló munkahelye nem szükséges tartalmi elem: ez azt jelenti, hogy bár megjelölését előírja a törvény, azonban ha ezt elmulasztják a felek, a kisegítő szabály szerint munkahely az a hely, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi. A munkavégzési helynek, míg változatlanul végezzük feladatainkat, nincs igazi jelentősége. A felek aláírják a munkaszerződést, és talán egészen addig ki sem húzzák a fiókból, míg a munkáltatóban fel nem merül az igény a megszokottól eltérő helyen történő foglalkoztatásra. Ekkor jöhetnek a meglepetések.

hirdetés
hirdetés
A munkavégzés helye: Debrecen, Vinum u. 007.

A munkavállaló szorgosan végzi munkáját, amikor egy napon a munkáltató bejelenti, hogy a jól megszokott, hangzatos nevű kis utcából áthelyezi a székhelyét egy 20 km-rel távolabb lévő kisvárosba. A munkavállaló számára – figyelemmel arra, hogy az állandó lakóhelye a másik irányban van, további 30 km-rel távolabb – ez az 50 km nagy kényelmetlenséget jelentene, így nem tudna az új székhelyen munkát végezni. Hogyan tovább? Kinek kell lépnie?

Abból kell kiindulni, hogy a munkaszerződésben rögzített állandó munkahely módosításához mindig a felek egybehangzó akaratnyilatkozatára van szükség, hasonlóan ahhoz az esethez, amikor a munkaszerződésben munkavégzési hely nem került rögzítésre, és a munkavállaló szokásosan egy helyen végzi a munkáját. Ezt egyébként a gyakorlat alapján, néhány hetet követően egyértelműen meg lehet határozni.

Azaz, ha a munkáltatónak megváltozik a székhelye, amire figyelemmel meg kívánja változtatni a munkaszerződésben megjelölt munkavégzési helyet, ahhoz mindenképpen szükség van a munkavállaló hozzájárulására. Ez pedig szükségszerűen együtt jár a munkaszerződés módosításával.

Ilyenkor a munkáltató felajánlja az új munkahelyen történő munkavégzés lehetőségét, és majd a munkavállaló eldönti, hogy ezt az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja.

Amennyiben a dolgozó nem járul hozzá, akkor a munkáltató a felmondás szabályai szerint (mivel nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót) kénytelen lesz megszüntetni a munkaviszonyt, felmondási idő és végkielégítés fizetése mellett. Ezt írásban kell megtennie, olyan pontos, jogszerű indokolással ellátva, hogy ha azzal szemben a munkavállaló bírósághoz fordul, tudja bizonyítani a leírtakat.

Nagyon lényeges: a korábbi ítélkezési gyakorlat szerint, ha a munkavégzés helyének változása csekély mértékű volt (pl. a munkáltató a székhelyét áthelyezte Budapesten a XI. kerületből a XIV. kerületbe), akkor a munkáltató jogszerűen utasíthatta a munkavállalót az új székhelyen történő munkavégzésre.

Ezzel szemben, a hatályos szabályok szerint a munkahely adott városon belül történő módosításához is szükség van a munkaszerződés módosítására.

Más a helyzet, ha a munkavégzés helye a munkáltató mindenkori székhelye

Amennyiben a munkavállaló munkaszerződése ezt tartalmazza, aláíráskor számolnia kellett azzal, hogy a székhely megváltozása egyben munkavégzési helyének megváltozásával is együtt jár.

Hasonló a helyzet, ha a munkahelyben akként állapodtak meg, hogy az pl. Hajdú-Bihar megye. Ilyenkor a munkavállaló nem mérlegelhet, kénytelen tudomásul venni a változást, és ezentúl reggelente másfelé venni az irányt. Ha ezt bármely okból nem tudja elfogadni, ő lesz kénytelen felmondással megszüntetni a munkaviszonyát.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megismerje a telephelyen, a „változó” munkahelyen és a kiküldetésben történő munkavégzés egyes szabályait!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
 

A HVG Munkajog 2017 konferenciáján első kézből tudhat meg mindent a legfrissebb változásokról, dr. Pál Lajos tolmácsolásában! A részletekért kattintson.
Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, ünnepi akciónkban 25%-os HVG Könyvkupont kap, ezen kívül részt vesz a sorsoláson, ahol 10 db 10.000 forint értékű Douglas vásárlási utalványt, 10 db tea csomagot (tea válogatás és A nagy teakönyv), valamint 10 db csokoládé csomagot (csokoládé válogatás és a Csokoládémánia című könyv) sorsolunk ki! Az akció feltételei a 2017. augusztus 15-étől szeptember 28-áig megrendelt, és 2017. október 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Bérpótlék

dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Utánvét

Magos Zoltánné

adószakértő

2017 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X