hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkaidő, munkaközi szünet beosztása – mikor jár túlóra?

  • adozona.hu

Változó a napi munkaidő és a havi is, de nincs munkaidőkeret. Hogyan helyes beosztani a munkaidőt, milyen esetekben kell túlórát fizetni? Olvasói kérdésekre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Olvasónk a következőkben részletezte kérdését: Egy munkáltatónál a munkavégzés hétfőtől péntekig tart, mindenki teljes munkaidős, a napi 30 perc munkaközi szünet nem számít be a munkaidőbe. Nincs munkaidőkeret, havi elszámolás van, havibért kap mindenki. A munkaszerződésben ez áll: „A munkaidő heti 40 óra. Munkaideje hétfőtől csütörtökig napi 8,5 óra, pénteken napi 6 óra. Étkezés céljára 12 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít be a munkaidőbe. A munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17 óra, pénteken 14.30 óra.” Az általános napi 8 órás munkaidőtől való eltérés miatt egyik hónapban több, a másikban kevesebb a havi ledolgozandó órák száma, mint egy általános napi 8 órásnál. Például a szerződés szerinti beosztásnál 2016. 08. hóban a havi ledolgozandó órák száma 185,5 óra, míg az általános napi 8 órásnál 184 óra a munkaidő, 2016. 09. hóban a havi beosztás szerint ledolgozandó órák száma 174,5 óra, míg az általános napi 8 órásnál 176 óra a munkaidő. Kérdések: 1. Így jó a munkaszerződés rendelkezése a munkaidőről és a munkaközi szünetről? 2. Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani, ha a munkáltató nem akar több havi keretes elszámolást, hanem havi elszámolást? A havi ledolgozandó órák számának egyeznie kell egy általános napi 8 órás munkaidejű munkavállaló havi óráinak számával vagy a fenti beosztás miatt eltérhet az óraszám? 3. Ha a beosztás megfelelő a szerződés szerint, kell-e túlórát fizetni a munkaidő többletre (8 órástól eltérésre)?

Szakértőnk válaszai sorban haladva az alábbiak:

1. Így jó a munkaszerződés rendelkezése a munkaidőről és a munkaközi szünetről?

A munkaszerződés megszövegezése helyes, azonban lenne egy javaslatom. A munkaidő-beosztás joga a munkáltatót illeti meg, mely azt jelenti, hogy a törvényi keretek között szabadon határozhatja meg, hogy mettől meddig, napi hány órában kell dolgoznia, mikorra osztja be a napi pihenőnapot, alkalmaz-e munkaidőkeretet stb. Ebből következően a munkáltató érdekét az szolgálja, ha ezen jogát meg is tartja. Így, ha munkaszerződésben rendezi a kérdést (melyet a munkavállaló is aláír), ezen előnyét elveszti és minden egyes módosításhoz szükséges lesz a munkavállaló hozzájárulása. Ezt pedig nem biztos, hogy megkapja. Tehát lehet munkaszerződésben rendezni a munkaidő-beosztását, de nem érdemes. Aminek maradnia kell a munkaszerződésben az a munkaközi szünet mértéke: ez ugyanis az Mt. alapján 20 perc, ennél több – de legfeljebb 60 perc – csak abban az esetben lehet, ha ahhoz a munkavállaló hozzájárul.

2. Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani, ha a munkáltató nem akar több havi keretes elszámolást, hanem havi elszámolást? A havi ledolgozandó órák számának egyeznie kell egy általános napi 8 órás munkaidejű munkavállaló havi óráinak számával vagy a fenti beosztás miatt eltérhet az óraszám?

Ha a munkáltató egyhavi munkaidőkeretet határoz meg, abban az esetben az adott hónapban ledolgozott órák számának egyeznie kell az általános munkarend szerinti munkaórák számával, hiszen ez a munkaidőkeret lényege. Ha ennél többet dolgozik a munkavállaló, abban az esetben a többletórák rendkívüli munkavégzésnek minősülnek és ekként kell számfejteni (50 százalék bérpótlék vagy a felek megállapodása alapján szabadidő jár). Ha kevesebbet dolgozik, abban az esetben a hiányzó órákra állásidőre járó díjazás illeti meg a dolgozót. Azaz ilyen beosztás mellett előfordulhat túlóra.

Ha marad ez a beosztás, megoldás az lehet – noha értettem, hogy ragaszkodnának a havi kerethez –, ha a munkáltató kéthavi munkaidőkeretként osztja be ezen időtartamot. Az augusztus és szeptember hónap vonatkozásában ez tökéletesen stimmelne is (beosztás szerinti 185,5 + 174,5 = általános munkarend szerinti 184 + 176 óra = 360 óra). Előfordulhat, hogy ez nem lesz minden esetben ilyen pontos, ilyenkor a munkáltató csak azzal tud kalkulálni, ha módosítja a munkaidő-beosztást (de szóba jöhet a kettőnél több havi munkaidőkeret is).

3. Ha a beosztás megfelelő a szerződés szerint, kell-e túlórát fizetni a munkaidő többletre (8 órástól eltérésre)?

Lehetséges esetek a 8 órán túli munkavégzésre:

♦ ha 8 óránál többet dolgozott a munkavállaló és nincs munkaidőkeret meghatározva: a többletórák rendkívüli munkavégzésnek minősülnek,

♦ ha 8 óránál többet dolgozott, de van munkaidőkeret, melynek tartamát nem haladja meg a munkavégzés: nem jár bérpótlék.

Azaz, ha munkaidőkeretet alkalmaz a munkáltató, abban az esetben a 8 órán felüli további 30 percre nem jár bérpótlék a munkavállaló részére.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nagyértékű ajándék

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Önkéntesek juttatásai

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink