hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Minimálbérnél kevesebb is lehet a fizetés: mikor és hogyan?

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

A minimálbér, illetve a garantált bérminimum több lépcsőben történő, eltérő mértékű emelését követően a kétféle minimális díjazás közötti olló szétnyílt. Ennek következtében nem csak az a kérdés került a figyelem középpontjába, hogy mely feltételek jogosítanak garantált bérminimumra, hanem az is, hogy mely esetekben mentesülhet a munkáltató a minimális díjazás megfizetése alól. Az alábbiakban sorra vesszük a kivételeket.

A hatályos minimálbér, illetve a garantált bérminimum

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől havibérnél 127 500 forint, hetibérnél 29 310 forint, napibérnél 5870 forint, órabér esetén pedig 733 forint (430/2016. kormányrendelet). A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma teljes munkaidő teljesítése esetén havibérnél 161 000 forint, hetibérnél 37 020 forint, napibérnél 7410 forint, órabér esetén 926 forint.

Készenléti jellegű munkakörben arányosan csökken a minimális díjazás mértéke

A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A teljes napi munkaidő azonban – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. Ezt nevezzük hosszabb teljes napi munkaidőnek.

Készenléti jellegűnek akkor tekinthető a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, miért kaphatnak csak minimálbért például a vagyonőrök, akik egyébként a garantált bérminimumra lennének jogosultak, s milyen kivételek vannak a teljesítménybérnél, és milyen bérkedvezményeket rejt az egyszerűsített, illetve a közfoglalkoztatás.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

OLVASSA EL a témához kapcsolódó korábbi cikkünket is: 
Minimálbér-emelés: így harcolnak a munkáltatók a költségnövekedés ellen

A HVG Munkajog 2017 konferenciáján első kézből tudhat meg mindent a legfrissebb változásokról, dr. Pál Lajos tolmácsolásában! A részletekért kattintson.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Képzés költségének elszámolása

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Kiva választása – kedvezményezett átalukás – jogutód

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Kivás vállalkozás lakóingatlant értékesített

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink