hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mi volt a jogalkotó célja a végkielégítésből való kizárással?

  • Kúria

A Kúria egy végkielégítés megfizetése iránti ügyben kimondta: a végkielégítés fizetésének célja az állását elveszítő és így egzisztenciálisan kiszolgáltatottá váló munkavállaló anyagi megsegítése.

hirdetés
hirdetés
Az Mfv. I. 10.729/2016 számú ügy felperese 1975. január 15-étől állt az alperesnél ügyészségi szolgálati viszonyban. 2010. március 1-jétől az Sz. Nyomozó Ügyészség vezető ügyészeként teljesített szolgálatot.

A Legfőbb Ügyész a felperes részére 2015. október 20-án kézbesített intézkedésével ügyészségi szolgálati viszonyát 2016. április 30-ával felmentéssel megszüntette, mivel a felperes a nyomozó ügyészségek átszervezése miatt felajánlott beosztott ügyészi munkakört nem fogadta el.

Az alperes a felperesnek végkielégítést nem fizetett.

A felperes módosított keresetében az alperest 8 112 080 forint végkielégítés és 2015. november 6-ától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy az alperest kötelezte a felperes javára 8 112 080 forint és ennek 2015. november 6-ától járó késedelmi kamata megfizetésére.

Az alperes felülvizsgálati kérelmet tejesztett elő a Kúriánál.

Felülvizsgálati kérelemmel nem volt támadott a jogerős ítélet azon megállapítása, hogy a felperes az Üsztv. alkalmazásában nyugdíjasnak minősül, ezért e megállapítás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó volt.

A felülvizsgálati eljárás tárgyát az Üsztv. 42. § (3) bekezdés második mondata értelmezése képezte. Az Üsztv. 42. § (1) bekezdése főszabályként rögzíti, hogy az ügyésznek a rendkívüli lemondása, illetve jogviszonya jogellenes megszüntetése esetén alkalmazott jogkövetkezményként a fegyelmi határozat ellen kezdeményezett új eljárás során a jogviszony helyreállítása helyett, továbbá felmentés esetén jár végkielégítés.

Az Üsztv. 42. § (3) bekezdése a végkielégítésből való kizárás eseteit tartalmazza. E jogszabályhely értelmezésekor az (1) bekezdésben foglaltakat, valamint a 36. § (1) bekezdése rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

A perben nem érintett rendelkezések szerint nem jogosult az ügyész a végkielégítésre, ha nem egészségügyi alkalmatlanság címén, avagy az egészségügyi alkalmatlansági vizsgálatnak való alávetése megtagadása miatt mentik fel; valamint ha – rendkívüli lemondása kivételével – a határozott időre szóló ügyészségi szolgálati viszonya szűnik meg, mely utóbbi a jogellenes jogviszony-megszüntetés vagy a fegyelmi határozattal történő megszüntetés kivételével szintén felmentéssel történhet a 36. § (1) bekezdésben felsorolt okokból.

Ezen megállapítások ismeretében kell a 42. § (3) bekezdés második mondatát értelmezni. Arra tekintettel, hogy az ügyészségi szolgálati viszony megszűnését követő napon nyugdíjasnak minősülő ügyész felmentésére nem csak akkor kerülhet sor, ha azt a 36. § f) pontjára hivatkozással maga kéri, ezért vizsgálandó, hogy a végkielégítésből történő kizárással mi volt a jogalkotó célja.

Tévedett a törvényszék, amikor a jogi norma értelmezésénél az – egyébként a normaszövegben nem is szereplő – „ ; ” írásjel alkalmazására vonatkozó helyesírási szabályokból indult ki, és teljesen mellőzte a jogszabály indokolását függetlenül attól, hogy az Alkotmánybíróságnak az általa felhívott határozata szerint annak nincs normatív kötelező ereje.

Valamennyi jogállási törvény esetén megállapítható, hogy a végkielégítés fizetésének célja az állását elveszítő, és így egzisztenciálisan kiszolgáltatottá váló munkavállaló anyagi megsegítése (emellett jogellenes jogviszony-megszüntetés esetén egy büntető jellegű szankció is).

Ugyanakkor a jogalkotó a más, munkavégzésre irányuló jogviszonyokat szabályozó törvényekben sem kívánja végkielégítésben részesíteni azt a munkavállalót, akinek a magatartása, illetve nem egészségügyi alkalmatlansága idézi elő a felmentését.

Amennyiben a végkielégítés-fizetés jogalkotói célját vesszük figyelembe, akkor értékelni kell, hogy a nyugdíjra jogosultság megszünteti az egzisztenciális kiszolgáltatottságot.

Ezért az elsőfokú bíróság jogértelmezése a helyes arról, hogy az Üsztv. 42. § (3) bekezdés második mondata első részében nem együttes feltételről van szó, mert nem jár végkielégítés az ügyésznek, nem csak akkor, ha a felmentését öregségi nyugdíjas minősülésre tekintettel maga kéri, hanem ilyen kérelem hiányában is az öregségi nyugdíjasnak minősülő felmentéssel elküldött ügyész esetében sem.

Az átszervezésre hivatkozással jogszerűen felmentett, legkésőbb az ügyészségi szolgálati viszony megszűnését követő napon nyugdíjasnak minősülő ügyésznek nem jár végkielégítés.

A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Öregségi nyugdíj munkaviszony

Széles Imre

tb-szakértő

Engedményezés

Pölöskei Pálné

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X